Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1959. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 5)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A Tokajhegyaljai régi szőlőművelés szókincse

mindezt bölcsen szólásszerű formákba is rögzítették: Szeptember érlel, október mézel,

7

1 — Akár haszon, akár kár, Simon—Juda a határ.™ A hegyaljai szőlők nagy veszedelme a tartós esőzés és az eső utáni hirtelen forróság. Azt mondják a Hegyalján, hogy elnyellik

7

9 (elpereg) a szőlő. Az elnyellik, elnyellés

8

0 szavakat már COMENIUS magyarítói is feljegyezték. Ha elnyellik a szőlő, akkor azt mondják róla: elny ellett szőlő.

8

1 Az elnyellés szót így értelmezik a Hegyalján: A virágok nem fejlődnek ki egészségesen, az apró szőlőbogyók elhullanak. Gyakran emlegeti ezt a szót KASSAI József is. SZIKSZAY FABRICIUS kifejezése: „az szőlőnek megnirleseis utal a fentebb leírt jelenségre. GOMBOCZ Zoltán a nyirlik, elnyirlett, nyirlés szavakat kapcsolatba is hozta a Hegyalján is elterjedt elnyellik hangsorral. (MNY. 2:146.) A hegyaljai szőlőművelők szókincsében gyakori szó az öböly,

S:1 a ragya

8

3 szó is. (SZIKSZAY is szótározta: Rogia.) Ha az öböly, a ragya megüti,

8

4 elkapja

8

0 a szőlőt, megveresedik és levelei lehullanak. Jellegzetes szólás a Hegyalján: Szomorú, mint a ragyavert szőlő.®

5 Azt is mondják ilyenkor, hogy a szőlő megragyál,

m megragyázik,

8

7 elsül.

8

8 COMENIUS magyarítói nem hiába értelmezik a Januaban és az Orbis Pictusban a ragyát sütő-esőnek

8

9 A régi írások, oklevelek, gazdasági feljegyzések gyakran emlegetik a feketeragyát

9

0 is, mint a hegyaljai szőlők gyakori betegségét. Tomori Pál olaszi bíró is azt írja a Pesthy által szerkesztett helynévgyűjtő kérdőlapra 1864-ben, hogy „az öböl és feketeragya csapván meg (a szőlőt), borát fanyar ízűvé teremté". [Vö. PESTHY: Helységnévtár, Zemplén I. kézirat. Széchényi Kvt. 1114. Fol. Hung.)] 3. A szőlőtermő területek, hely- és dűlőnevek A táj földrajzi kerete a Hegyalja, Tokajhegyalja.

9

1 Egy régi latin nyelvű mondás a népi elhatárolással egyetértve, így határolja el területét: Incipit in Sátor, desinit in Sátor.

9

2 Kezdődik az újhelyi Sátorhegynél, végződik, bezáródik a szántói Sátorheggyel. A hegyaljai hegyek, így a szőlőhegyek is jórészt sátor formájúak vagy kúpalakúak, kevesebb részük formál lapos hátakat. Tokaj város hátában emelkedő Kopasz

S3 hegy külön áll. A XVIII. századi útleírások tanúsága szerint volt idő, amikor a külföldiek azt hitték, hogy csak ez a hegy termi a tokaji bort. Valójában a tokaji névvel cégéreztetik az egész Hegyalja termése, tehát a tarcali, a keresztúri, a zombori, a mádi, a tállyai, a bényei, a liszkai. a tolcsvai, a zsadányi, a szegi, az olaszi, a pataki és az újhelyi hegyek leve is. A népi értékelés szerint a minőségi értékjelzők a következők: legédesebb a tarcali Mézesmái termése, a tokaji és mádi bor. A legtartalmasabb a tállyai, a legerősebb a zombori, a legzamatosabb a szegi és zsadányi, a legtartósabb a tolcsvai és a bényei bor. A továbbiakban Hegyalja történeti szőlőhegyeinek nevét szedjük sorba. Csak a szőlőhegyek és a fontosabb dűlők neveit tartjuk most számon, mert a dűlő- és szőlőterületek neveinek teljes regisztrálása hatalmas mennyiségű szótömeget jelent. A teljes összeállítás és feldolgozás egy külön munka anyagát fogja szolgáltatni. A legrégibb és legtermőbb szőlőhegyek és dűlők a következők: A tokaji hegyen: Mézesmái,

9

i Paksi,

9-' 9