Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

IV. Miscellanea - Dr. Bakos József: Szó- és folklórtörténeti adalékok

Dr. BAKOS JÓZSEF: SZÖ- ÉS FOLKLÓRTÖRTÉNETI ADALÉKOK Kutató munkám (közben sok szótörténeti és folklórtörténeti adat került elém. Fel-felszedegettem, annál is inkább, mert használható adalékok. Néprajztörténeti, illetőleg folklórtörténeti adatokban meg különösen szegényék vagyunk, így a néprajztudománynak is szolgálunk közleményünkkel. 1. Cinterem: »Mivel penig a Szent irásnac Szóllásának formája szerént e e e a Szentek alunni mondatnak, innen a temető helyek aluvó helyeknek (gorogu' y.ccg{irjvgia) dormitoria coemeteria; az honnan származott a' czinteremi nevezet.« e (Felvinczi Sándor: A' Pestisről való Rövid Beszélgetés... Debreczenben, 1679.) 2. Csilyán = csalyán: »A' betegeknek álmot ád a' Csalyán.« (Fel-Vinczi e György: De conservamda Bona Valetudine Liber... Lőtsén, 1694.) 3. Ruta: Népdalainkban gyakran szerepel: Magas a rutafa... Mit tartott róla a népi hiedelem? »A rutta az méreggel megsértett embert segíti, életét vidae e mittia, midőn eloszer azt meg eszic, kigyonac, gyilknac, varas békanae merget kergeti, kikergeti az korságot, és minden fekélyec ellen szolgál.« (Peechi Lukach: e Az Keresztyen Szuzeknec Tisztes Koszoroia, 1591.) 4. Menyegzői lakodalom. Értékes néprajzi vonatkozások: a) »A Táncz gyakrabban ott szokott lenni, az holott istennők hálákat kellenék adni..., a menyegzői lakodalomban..., alig vagyon egy menyegző, vagy más egyéb vendégség, a melly Táncczal nem rekesztik-be. A lakadalmakat ma vendégségnek sem tartják, ha a fekete sereg Tántzát nem pengetik és nem ugorgyák..., csak Tor az, s nem Menyegző, 'az holott nem ugorhatnak, s tánczolhatnak.« (Szent-Péteri István: Táncz-Pestise . .. Debreczenben, 1697.) b) »Valemeli lakodalomban nem tánczolhatnak, azt lakodalomnak sem e tartiak, ha Tánczra indulnalk penig adki effélét az elot nem latot volna, azt tudna, » e hog mind meg duhettenek es meg bolondultának.« (Gaspar Deczi Tolnai: Az e e Utolso üdöben egineheni regnáló büno'krol, Váradon, 1584.) c) »A menyegzőikben gyakran vőfélykedel, Lármás bokrétával tántzolsz, s legénvkedel. Tudom függ-le arról kukoritzás sarlang Mert a lakodalom igy ékes, s a farsang.« (Gvadányi József Donits Andráshoz írt levelei válaszaikkal. Kiadta Cs. L. J. László Nagy-Szombatban, 1834.) 5. Tőkét húzni: »Hány agg-Legény húzott tőkét maga után?« (Ugyanott.) 6. Boszorkány-téj: »Azért is jól tartám őt boszorkány-téjjel..., mert didergett, fázott.« (Ugyanott.) 7. Farkasnyakat vonni: Gyermekjátékaink történetéhez értékes adalék: »Megpártolsz ezektül, s Farkasnyaikat vonsz vélek.« (Czeglédi István: Barátsághi Dore e galas, Kassa, 1663.)... ».. . mindenkoron farkas nyakat vonszon« (Pataki Fusus c e János: Királydknalk Tukore, Bártfán, 1626.) e e 8. Töltözni: falni, enni: »Nyavalyát szerez az toltozes.« (Ugyanott. Található ebben a könyvben egy horatiusi idézet, illetőleg fordítás is: 584-