Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Perényi János: Módszeres óravázlatok, útmutatások a jelentéstan tanításához

Tisztáznunk kell azt is néhány szó megfigyelésével hogy vannak a hangulat szempontjából közömbös szók is (asztal, padló, utca stb.V Végül fogalmazzuk meg közösen, a részletmegállapításokból az óra eredményét: A jó vagy rossz hangulat valamilyen kellemes vagy kellemetlen érzéssel kapcsolatos. Szavaink egy része is hangulatot kelt bennünk. Ez a szó jelentéséből vagy a hangzásából (hangsorából) ered. A táblán az első két csoporthoz: a jelentésből, — a harmadikhoz: a hangzásból ered. Gyakorlásul keressünk a János vitézből vagy a Ludas Matyiből vidám és szomorú részeket, a hangulatot »hordozó« szavakat, s állapítsuk meg, mi a hangulat forrása. Az összefoglalás rendszerezze a szó alkotó elemeiről tanultakat: A hangsoron és a jelentésen kívül a hangulat is eleme lehet a szónak. Házi feladatként a tankönyv gyakorlatait jelöljük ki. A hangutánzó szavak Vegyes típusú óra A hangulatfestő szavak tárgyalását külön órán jobb végeznünk, mert megvilágításuk elég nehéz feladat. A hangutánzást már az elsó órán említettük. Itt részletesen kell tisztáznunk a hangalak és a jelentés közti közvetlen, magától értetődő kapcsolatot s az utánozott hangok csoportjait. I. Először az írásbeli házi feladatot bíráljuk. A szóbeli számonkérés ne csak az előző óra anyagára terjedjen ki, hanem az eddig végzett anyag bizonyos rendezése is legyen. A hangsor és a jelentés elválaszthatatlan; a megismert viszonyok a) egy hangsor — egy jelentés (egyjelentésűek), több, egymással kapcsolatos jelentés (többjelentésűek); b) több azonos hangsor — több elütő jelentés (azonos alakúak); c) több hasonló hangsor — több eltérő jelentés (rokonalakúak); d) több különböző hangsor — ugyanaz vagy hasonló jelentés (rokonértelműek). Utalnunk kell a szóhangulatra is. II. 1. Az előkészítő beszélgetés a beszéd fejlődése lehet. Mutassuk meg, hogy a kisgyermek beszédének fejlődése és a társadalomban kialakuló beszéd keletkezése hasonló. Hogyan tanul beszélni a kisbaba? Utánozza a felnőttek szavait, míg megtanulja kiejteni, s lassanként megtanulja a jelentésüket is. Megfigyel más hangokat is, és azokat is utánozza. Így lesz neki a kutya uuu, a csirke pí-pí-pí hangja után pipi, az evés (csámcsogó vagy a szopáshoz hasonló) hangiából papi »ennivaló«, a vonat: s-s-s. Kis testvéretek hangokat utánzó szavaiból ti is mondjatok néhány érdekeset! (Hallgassunk meg néhányat, magyaráztassuk, magyarázzuk, miből keletkezhettek.) A gyűjteményünkbe jegyezzük fel ezeket, s azt is, hogyan magyarázzák. A felnőtt lassanként elfelejti ezeket a szavakat. Talán restelli is használni. Nem érzi elég komolynak. Ti sem kértek már papit, tütüt, nem a zsizsától féltitek a kezeteket. De azért ti is, meg a felnőttek is használnak sok olyan szót, amelyek valamikor ugyanúgy keletkezhettek, mint a gyereknyelvnek ezek a szavai. 119