Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Perényi János: Módszeres óravázlatok, útmutatások a jelentéstan tanításához

csapás: 1. ütés« 2. »a sors ütése« 3. »keskeny erdei út« fej: 1. »testrész« 2. »káposzta stb. termése« 3. »vezető« toll: 1. »madártoll« 2. »írótoll« levél: 1. »falevél« 2. »írott üzenet« A világ jelentéseit is állapítsuk meg: világ: 1. »fény, világosság« 2. »mindenség« Bárczi Géza Magyar Szófejtő Szótára szerint a szó finnugor eredetű tőből származik, és a »fény, világosság« jelentésű szó több rokon és nem rokon nyelvben vette fel a »mindenség« jelentést. Foglaljuk össze a megfigyelések eredményét: Szavaink egy részének csak egy jelentése van: egyjelentésűek, — sok olyan szó van nyelvünkben, amelynek több jelentése is lehet: többjelentésűek. (Táblára, a két oszlop alá.) csak egy jelentés: több jelentés: egyjelentésűek többjelentésűek Jó tudnunk, hogy Csűry Bálint a Szamosháti Szótárban az ember tíz jelentését [5] mutatja ki a szamosháti nyelvjárásban. Begyakorlásul mondassunk egy- és többjelentésű szókat. Elkerülhetetlenül előkerül néhány azonos alakú szó is (ár, sír), s ha ezeket nem fogadjuk el, mindjárt látszik, hogy a többjelentésű szók fogalmát nem tisztáztuk eléggé, tehát közelebbi vizsgálatra van szükség. b) A többjelentésű szók vizsgálata. Vessük fel az újabb problémát: Hogyan lett a szó többjelentésűvé? Vizsgáljuk meg pl. a fej szót: főnév, jelentése »a legfontosabb testrész« (hogy miért legfontosabb: a koponya üregében az agyvelő: az érzékszervek). Most keressünk hasonlóságot az ember feje és a káposztafej között: alakjuk nagyjából hasonló, a növény legfelső része egyben a legértékesebb, legfontosabb is. Az ember a szó eredeti jelentését átvitte a káposztának hasonlóan legértékesebb, legfontosabb részére. A toll szót is vizsgáljuk meg. Eredeti jelentése »madártoll«. Régen meghegyezett madártollal írtak. Mikor feltalálták az acélból készített íróeszközt, annak is toll lett a neve. A »madártoll« és az »írótoll« jelentésű szó is főnév, használatukban (régen és most) van a hasonlóság. Ugyanígy megkeressük néhány szónak két vagy több jelentésében a külső és belső hasonlóságot, az azonos szófajt felismertetjük. Utána > pedig összegezzük: A többjelentésű szók eredeti és átvitt jelentése kapcsolatban van egymással, szófajuk azonos. Petőfi: »Pető (Péter) fia« »család neve« apa: »az egyik szülő« sok: »elégnél is több mennyiség« család: »szülők és gyermekeik« ember: »a legfejlettebb élő lény« költő: »verseket író művész« 109