Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Perényi János: Módszeres óravázlatok, útmutatások a jelentéstan tanításához

Tehát: a szó a hangsor (az érzéki, az alak) és a- jelentés (a gondolat., a tartalom) kapcsolata. Ezért válik csak akkor nekünk is szóvá a vedé hangsor, ha a jelentést is hozzá tudjuk kapcsolni: »víz« (veszi »víz« finnül; veié-, vedéa szó ragozási, képzési töve, mint a magyar vize-1. Vö: vedeli a vizet: »mohón issza«). Így a nyelvrokonság is szóba kerülhet olykor a tanításban, hogy segítse a munkánkat. II. A hangalak és a jelentés kapcsolatának megvilágítása. Részletcél: Hogyan kapcsolódik a hangsorhoz a jelentés? Megmutatok egy sípot. Mondjátok meg, mi jut eszetekbe, ha ezt látjátok! (síp, fütyülő). A nevén kívül még mi? (eszköz, fütyülni lehet vele, fémből, fűzveszszőből, cukorból készült). Vagyis: ami róla gondolatainkban van meg: a jelentés. A tárgy látása eszünkbe juttatja, felidézi gondolatainkban, amit róla tudunk, s a nevét. — Mi történik, ha a nevét halljuk? (a síp, s amit róla tudunk, jut eszünkbe). S ha messzire hallható jelt kell adnod, mit keresel elő? (sípot). Ezek szóbeli összefoglalásával egyszerre a táblára kerül: a tárgyak és jelenségek | felidézik eqymásU a nevük (hangsor, iraskep) ei

v

ái

aszthataüanok es amit róluk tudunk ) De miért hívjuk ezt az eszközt sípnak? Figyeljétek meg a hangját! (belefúvok) — Olyanféle a hang, mint a neve. Hunyjátok be a szemeteket! Utánozzátok emberi szóval, amit hallotok! (Az asztalon, dobogón végiggördítek egy szögletes fémtárgyat.) Mondják, s én a táblára írom: zoro

q. | utánozzuk a csorog / jelensée hangját csörömpöl stb. ! Milyen hangot utánozunk a ház hangsorral? Nincs hangja a háznak — mondják. Akkor miért ez a neve? Mindenki így hívja, megszoktuk. Ilyen szó sok van nyelvünkben. Mondjatok néhány olyan dolgot, aminek nincs utánozható jellemző hangia (tó, kút, iskola stb.). Az összefoglalás: I. A tanultak rendszerezése (a szó önálló része a beszédnek; két eleme: a hangsor (érzéki) és a jelentés (gondolati); ezek kölcsönösen felidézik egymást). 2. A tanultak ábrázolása: Rajzoljunk le egy szót úgy, hogy benne legyen, amit ma tanultunk! Leírjuk a síp hangsort: Ez a hangsor (név), a szó érzéki eleme. Fölé vízszintes vonalat húzunk. Rajzoljuk fölé, amit a hangsor jelent! (Sematikus ábrázolással, néhány vonallal a síp rajzát.) írjuk fel, melyik eleme ez a szónak! (Jelentés, gondolati.) Melyik a kettő közül a szó? Csak együtt: a jelentés, meg a hangsor. Ezt is írjuk közéjük (+)! Mi az, amikor a hangsorhoz valamilyen jelentés kapcsolódik? (szó.) Felírjuk. Tanultunk más fontosat is! (felidézik egymást.) Hogyan rajzolhatnánk ezt le? Gondoljatok az úttörők útjelzéseire! A hangsor az egyik elem. 107