Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Perényi János: Módszeres óravázlatok, útmutatások a jelentéstan tanításához

Szemléltető szövegnek ismert költeményből válasszunk egy versszaknyit. Legyen benne hangutánzó szó, valami könnyen ábrázolható tárgy neve, de minél kevesebb elvont fogalmat jelölő szó. Ilyen pl. a János vitézből: Ekkor visszatért és sípjával füttyentett, És az óriások rögtön megjelentek. ..Rajta, törjetek be szaporán, legények!" Paraincsolá János, s azok betörének. A megfigyeltetésben tisztázandó: 1. Milyen részekből (elemekből) áll a szó? II. Hogyan kapcsolódnak ezek egymáshoz? 1. 1. a) A szöveg néhány szavát kimondom. Megállapítjuk: hallható. b) Egy-két szót hangokra bontunk: hangokból áll, hangok sora: hangsor. c) Az előbbi szókat a táblára írom. Megbeszéljük, hogy ez látható, a szó írott képe: íráskép. (A nyomtatott alakot is így nevezzük.) Még néhány szót ugyanígy elemzünk. de nem írjuk fel. A megállapított tényeket a táblára írjuk: legény síp / \ füttyent hangok: betűk: óriá

s hallható látható hangsor íráskép érzékelhető alak 2. a) Tudjuk-e már, mi a szó? — indítom meg az újabb gondolatsort. Az igenlő válaszra kimondok egy ismeretlen idegen szót, pl. vedé. Kimondás, hangokra bontás, táblára írás után megállapítjuk: ez is hangsor, íráskép, alak. Egyezik a többivel a táblán. De ér-e nekünk annyit, mint azok? Kiderül: nem. mert nem értjük. b) Kitűzöm a részletcélt: Hasonlítsuk össze őket! A jelentések meghatározása egyenként: körülírással, rokonértelmű szókkal stb. A jelentéseket mindjárt a táblára írom: síp: egyszerű hangszer, fütyülő — tárgy neve füttyent: sivító hangot ad szájjal, síppal — cselekvés neve óriás: hatalmas termetű mesebeli lény — képzelt személy neve legény: fiatal, nőtlen férfi — személy neve Még néhány szó (pl. diák. úttörő stb.) értelmezése után a felismert törvényszerűséget közösen megfogalmazzuk, s a lényeget a táblára írjuk az eddigi feljegyzések mellé: I 1. magukban is jelentésük van. 2. önállók, J 3. a beszéd külön szakaszai. jelentés gondolatainkban van meg 106