Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Bakos József: Cornenius és a nyelvi nevelés néhány kérdése. (Az Orbis Pictus megjelenésének 300. évfordulójára)

lennének, mert a gondolkodás csak a nyelv segítségével folyhat le, mehet végbe. Comenius modern nézete a nyelv és a gondolkodás kapcsolatáról pedagógiai vetületében a nyelvi nevelésnek is modern, haladó tartalmat és formákat adott. Comenius helyesen látván a nyelv és a gondolkodás összefüggését, helyesen mutatott rá arra is. hogy a nyelvi nevelésben és nyelvművelésben a gondolkodásra nevelés igénye is benne foglaltatik, s ezért a nyelvi nevelésnek egyik fontos feladata a helyes gondolkodási készség és a helyes nyelvhasználat fejlesztése. A helyes nyelvhasználat ugyanis fejleszti a gondolkodási készséget is, hiszen a nyelv a gondolkodás formáját és bizonyos értelemben a gondolkodás módját is meghatározza. A nyelv és a gondolkodás segítik egymás fejlődését. Ezért követeli Comenius, hogy tanítsuk meg tanulóinkat arra is, hogy »bcírmit látnak, hallanak, tapintanak, Ízlelnek, fejezzék ki beszédben is, hogy a nyelv az értelemmel párhuzamosan fejlődjék és csiszolódjék:«. [11]. Hirdeti a fogalom és a név (a szó) egységét. A fogalmak kialakításával kapcsolatban is a nyelv és a gondolkodás összefüggésére mutatott rá. A szó az anyagi, nyelvi burok, csak »héj«, csak »köntös«, lényeges a dolog, a tárgy (a róla kialakult, elvonatkoztatott fogalom), s valójában a kettő funkcionális kapcsolata biztosítja a jelentést. Éppen ezért a skolasztika öncélú szótanulását, verbalizmusát, tartalmatlan, formalista, mechanikus grammatizáló nyelvtanítását el kell vetnünk, hiszen a skolasztikus, verbalista nyelvi nevelés árnyékában a tanulók képzettsége »szójegyzésben« merül ki, utánozni tudják a műszavakat, de nem képesek azokat helyesen alkalmazni. »Az ifjúság helyes nevelése nem abban áll — állapítja meg Comenius —, hogy szavak, frázisok, vélekedések és vélemények szerzőkből összeszedett halmazát gyömöszöljük bele az emberbe, hanem, hogy feltárjuk a dolgok értelmét.« [12]. Helytelen az iskola nyelvi nevelése, ha a szellemet nem táplálják a dolgok velejével, csak a szavak héjával, s helyes a nyelvi nevelés akkor, ha a nyelvi és tárgyi ismeretszerzés együtt folyik. Comenius újszerű és modern nyelvi nevelésének lényege abban a felismerésben és pedagógiai követelményben rejlik: »ut intellectus et lingua paralelle decurrant semper«. A Magna Didactica (Nagy Oktatástan) fejezeteiben található nyelvi nevelési szempontok és követelmények is ebből a helyes nézetből születtek meg: Első helyen a dolgokat, az értelem és egyben a beszéd tárgyát kell tanítanunk. A tanításában az volt a visszás eljárás, hogy az iskolák a tények, tárgyak, dolgok előtt tanították a nyelvet, a beszédet, s ezzel néhány esztendeig a retorikai beszédgyakorlatoknál tartották vissza az értelmet [13], vagy a nyelvtan tanítását erőszakolván csak, az ismereteket is közlő szövegeket csak azért olvastatták, hogy bemutassák rajtuk a grammatikai szabályokat. A szótárak, szójegyzékek kritikátlan szajkózása is dívott, s a szótanuláshoz nem kapcsolódott tárgyi szemlélet, helyes fogalomkialakítás és általánosítás, a szavakat nem tanulták együtt a tárgyakkal, illetőleg azok jelentésével.