Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly: A gazdasági földrajz tanításának főkérdései

területen az ott működő tényezők között, máris megnyertük a módszertani csatát. Az ágazati gazdasági földrajz említi a sajómenti szénbányákat, egy másik fejezetben a rudabányai vasércet, egy következőben a diósgyőri vasgyártást, egy negyedikben a miskolci gépgyártást, az ötödikben a kazi7icbarcikai vegyészeti ipart, esetleg a hejőcsabai cementes a mályi téglagyártást, ismét külön fejezetben a diósgyőri papírgyárat. A földrajz alapvető jellemvonása a térbeliség, de nem úgy, hogy az egy térségben kialakult gazdaságföldrajzi kép a tárgyalás folyamán sporadikusan (térben és időben) a lehető legjobban szétszóródjon. Hol van az az egységes tér, amit ilyen módon meg lehetne ismertetni? — sehol sincs. Ezzel szemben a körzeti gazdaságföldrajzban arról beszélünk hogy az Északi-hegyvidéken kialakult a Borsodi-iparvidék. Kérdés, milyen tényezők járultak hozzá ezen a területen az ipar fejlődéséhez. A válaszban felsorakoztatjuk a természeti tényezőket: megemlítjük a Sajó mentén meghúzódó széntelepeket, a közeli vasércbányákat, a vizierők felhasználását (különösen kezdetben) és egyéb nyersanyagok értékesítését. Az iparvidék (különösen Miskolc) kitűnő forgalmi helyzetben fekszik, a Sajóvölgy utat nyit az Alföld és a hegyvidék között, elősegíti a földrajzi munkamegosztás révén létrejött különböző gazdasági területek kölcsönös forgalmát. Ezt a kicserélő utat a Budapest—Sátoraljaújhely K—Ny irányú fővasút keresztezi. A társadalmi tényezők között nagy szerepe volt a kapitalizmus fejlődésének, a tőkés vállalkozásnak, valamint a vasútépítés növekvő szükségleteinek. (Az itteni üzemekben sok vasúti felszerelést gyártottak.) Ma a szocialista építés új és új beruházásai ösztökélik többtermelésre, továbbfejlődésre ezt az iparvidéket. Nyersanyagot és fűtőanyagot a szomszéd országokból is hoznak ide. Jellemezzük az iparvidék profilját is: kohászat, gépgyártás, nehézvegyipar, építőipar, megemlítjük a központokat, külön jellemezzük Miskolcot és Kazincbarcikát, végül kiemeljük a terület szerepét, fontosságát az egész ország gazdasági életében. »Hol van az az egységes földrajzi tér«, amit ilyen módon meg lehetne ismertetni? — itt van, ez a Borsodi iparvidék. Egy önmagában zárt, egyéni jellemvonású terület életét ismertettük meg összefüggéseiben (egyszerű módon), ezzel eleget tettünk a földrajz követelményeinek. Nehezebb, de sokkal életszerűbb földrajzi munka ez, mint a csupán ágazati-statisztikai felsorolás. Itt kérdések, problémák lüktetnek, a valóság tükrözéseként a tudatban is összefüggések létesülnek. A munka gondolatokat szül és ötleteket termel. Nem állítjuk, hogy tankönyveink mereven elzárkóznak a területi (körzeti) felfogástól. Ez egyébként annak a bizonyítéka, hogy egyszerű módon ez a törekvés még az általános iskolában is megvalósítható. A VI. osztályos tankönyv (legalább rajzban) szemlélteti Nagy-Britannia iparvidékeit. Ezt a kis térképet érdemes összehasonlítani a szénés vasércbányászat térképével. Németországról is közöl a könyv egy iparvidékek szerinti összefoglalást, a Ruhr-vidékkel kapcsolatban a fejlődés főtényezőit is felsorolja. Hasonló törekvés látszik a Szovjetunió, 84