Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly: A gazdasági földrajz tanításának főkérdései

Hasonló kapcsolatok ismerhetők fel a sűrűsödési gócok elhelyezkedésében is. A nagyobb városközpontok a mellékvölgyek betorkolásánál épültek, ahol más, helyi földrajzi tényezők jelentősége is kiemelkedik. A helyi természeti adottságokhoz járul a Rajna-völgy távolabb ható helyzeti energiája, az a tény, hogy a völgy nemcsak a közvetlen környék, hanem a közép- és nyugateurópai tájak összekapcsolója. Az itt csomósodó utak gyökere a Rajna-völgy közvetítésével egészen Olaszországig lenyúlik, keleten a Duna tengelyébe kapcsolódik, hogy az úthálózat nyugaton a Párisi-medence és Flandria népes síkságainak közvetítésével a tengerparton terebélyesedjék ki. Ügy látszik ebből, hogy a Rajna-árok városainak régi keletű fejlődése nem is annyira a táj sajátos belső jellegéből, mint inkább e távoli területeket átölelő erőteljes forgalmi jelentőségéből következik. Vannak olyan vidékek, ahol a fekvés kapcsolatai nagyon erősek, és még ha a helyi adottságok nagyon szegényesek volnának is, azokat ellensúlyozni tudják. A Rajnaárok esetében azonban az előnyös fekvés kitűnő helyi adottságokkal társul. Ezekhez járulnak még a történelmi fejlődés sajátosságai, újabban a korszerű gyáripar kifejlődése, sok nyersanyagot nem kívánó iparoké, amelyek nincsenek túlságosan a szénhez kötve (festékgyártás, gép- és elektromos eszközök gyártása, hangszer, óra, textilipar), de annál inkább támaszkodnak a Rajna erejével termelt villamos áramra. E rövid vázlatban — a gazdaságföldrajzi értékelés szempontjából — a földrajzi tényezőknek a szomszédos tájaktól megkülönböztető helyi csoportosulása és a gazdaságföldrajzi fekvés hatásai domborodnak ki. A két tényezőcsoport és a történelmileg kialakult emberi munka összefonódásából nő ki a terület gazdaságföldrajzi egyénisége. Egyik sem nélkülözhetetlen. N. N. Baranszkij szerint a földrajzi objektumnak a térképen elfoglalt fekvéséből eredő sajátosságai gyakran elkerülik a szerzők figyelmét. Emiatt pedig a marxista dialektika szenved csorbát, az a feladat, hogy a dolgokat kapcsolataikban kell megvizsgálni. Nekünk is vannak hasonló tapasztalataink., ez a követelmény évtizedek óta hangzik, csak éppen a gyakorlatba nem vésődött be eléggé. Hangoztatása már-már unalmas. A »gazdaságföldrajzi fekvés« mélyebb értelmezése A jól vezetett iskolai munka megkövetelné., hogy egy kérdéses terület »fekvésének« valamennyi sajátosságát megvizsgáljuk. Baranszkij ebben a témakörben a »szomszédos fekvés«, a »háborús tűzfészekhez viszonyított fekvés«, a »kultúra középpontjaihoz viszonyított fekvés« valamint a »városok fekvése« kérdéseit veti fel. Beszél azután a »központi fekvés« előnyeiről, az ásványi lelőhelyek fekvésének jelentőségéről, valamint a gazdaságföldrajzi fekvés időbeli változásairól. A fekvés »sajátossága« alatt ezeket kell érteni. Egy bizonyos gazdasági körzetre az jellemző, hogy szomszédságában ipari centrumok keletkeztek, ez pedig, meghatározott természeti adottságok mellett kedvezően hatott a gabona- és hústermelő mezőgazdaság fejlődésére, ugyanakkor pedig gátolta a helyi ipar fejlődését. Ilyen volt a helyzet a szocialista forra72