Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly: A gazdasági földrajz tanításának főkérdései

tos, tervszerű munkájának sem az irányát, sem erőteljességét nem határozhatják meg. Ez utóbbi megállapítás semmiképp nem kicsinyíti a földrajzi környezet fontosságát a gazdasági élet szempontjából. Tudnunk kell, vannak Földünkön még olyan területek, amelyek szinte kizárják az emberi tevékenység lehetőségét. Máskor csak fékezi a földrajzi környezet, néha azonban egyenesen kiváltja az erőteljes emberi munkát. Áz is kétségtelen, hogy a környezet a figyelmet legtöbbször meghatározott gazdasági tevékenység felé fordítja, egyáltalán, a természeti földrajzi környezet és a termelő munka egymást feltételező dolgok. De azt is meg kell gondolnunk, hogy a társadalom munkája nélkül a környezet önmagában semmit sem ér. E munka minőségének és erőteljességének a fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy értékes (és hasonló) természeti környezetben a gazdasági és társadalmi élet egészen különböző fejlettségi állapotaival találkozunk. Az éremnek mindkét oldala megérdemli figyelmünket — különben nem volnánk dialektikusak —, egy-egy fejlett országban vagy gazdasági körzetben a nélkülözhetetlen természeti kincsek és előnyök mellett a társadalmi aktivitás jellemző vonásait is fel kell ismerni, értékelni kell. A természeti viszonyok — mint összefüggő komplexumok — gazdaságföldrajzi értékelése A természeti viszonyok értékelése elvégezhető a belső tájtartalom és a terület külső, viszonylagos helyzeti kapcsolatai szempontjából. A területek belső földrajzi tartalma (mennyiségi összetétele és jellege) a jelenségek sajátos helyi csoportosulásának az eredménye. A külső, viszonylagos kapcsolatok más földrajzi tájak vagy gazdasági körzetek irányában fennálló kapcsolatokat jelentik. Ez utóbbiak a földrajzi helyzet, vagy a földrajzi fekvés révén érvényesülnek. A helyi és a helyzeti kapcsolatokat helyi és helyzeti földrajzi energiáknak is nevezték. A névtől függetlenül az a fontos, hogy az ilyenféle helyi csoportosulások és külső kapcsolatok a társadalmi munka által hatottak az egyes gazdasági területek mennyiségi fejlődésére és minőségi jellemvonásának a kialakulására, ennélfogva a földrajzi munkamegosztásnak is alapjai, amely objektíve létezik. A különböző területek »földrajzi tartalmának« történeti kialakulását tekintve a jelenségek »helyi« csoportosulása [2] és a területek »helyzeti« fekvése szigorúan nem választható el, amennyiben a helyi sajátságok is nagyrészben más területekről átsugárzó kölcsönhatásnak az eredményei. A domborzat jellegzetes helyi vonásai például vajon nem a nagyobb távolságról és mélyről ható erők, vagy a nagy távolságról (advektív légtömegekkel) érkező klimatikus hatások és ezek kombinációjának az eredményei? — vagy a gazdasági életben annyira fontos ásványi készlet nem a mélységi vulkánikus hatások, esetleg régi tengeri transzgressziók következménye? Kétségtelen, hogy a helyi természeti földrajzi jelenségcsoportosulás és a helyzetből fakadó hatások között határt megvonni alig lehet. Csak ha kizárólag dinamikus nézőpontból ítélünk, akkor beszélhetünk esetleg a) tartósan helyben 69