Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Udvarhelyi Károly: A gazdasági földrajz tanításának főkérdései

Dr. UDVARHELYI KÁROLY tanszékvezető főiskolai tanár: A GAZDASÁGI FÖLDRAJZ TANÍTÁSÁNAK FÖKÉRDÉSEI »A metodológiát a tudományos igazság iránti lelkesedés viszi előre, míg a metodikát — a kisdedek iránti lelkesedés.« (N. N. Baranszkij.) A gazdasági földrajz tanításának sokfelé ágazó kérdéscsoportját ez alkalommal sem szélességében, sem mélységében nem akarjuk teljes egészében megvilágítani. Ha erre törekednénk, akkor is sok kérdés maradna nyitva, hiszen még magának a gazdaságföldrajzi tudománynak a módszere sem teljesen tisztázott. Még kevésbé állapodott meg a tudományos eredmények iskolai közlésének a módszere (metodikája). A módszeres munka kérdése a gyakorlatban sokszor egészen elsikkad, vagy a tévedések és egyéni elgondolások hordozója lesz. Érdemes ezert néhány vitára alkalmas kérdést felvetni, különösen a gazdaságföldrajzi jelenségek dialektikus összefüggésének, az ágazati és körzeti jellemzésnek, valamint a gazdaságföldrajzi anyag metodikai elrendezésének a kérdéseit. A gyakorlatban és az elvi kérdésekben az igazságot csakis űgv közelíthetjük meg, ha a gondolatokat nem engedjük befagyni. Bevezetés A gazdasági földrajz mibenlétéről, értelméről és céljáról, tanításának indokolásáról, nevelési értékéről csak annyit, hogy mindez társadalmi szükséglet. A gazdasági földrajz tanítása a jelenkori társadalmi viszonyok között fontos nevelési szükséglet. Ez perspektivikus értelemben is értendő (szocialista gazdasági építésre nevelni), amennyiben szocialista társadalomban élünk. A gazdasági földrajz tudománya a szocialista társadalomban túlnő az »objektivitás« szintjén, mert szoros kapcsolatban áll a termelés tervezésével. Ebből következik az iskolai munka egyik lényeges célja, a tények és viszonyok megismertetésén felül gondolatokat ébreszteni, sőt képességeket nevelni a társadalmi termelés előbbrevitele érdekében. Az ilyen célkitűzés nem mond ellent a szocializmus gazdasági alaptörvényének, amelyből többek között a termelés szakadatlan növekedése is következik. Ezért a gazdasági földrajz tanárát mindazok a szerves tárgyi kontaktusok, belső, lényegi jelenségösszefüggések érdeklik, amelyek a gazdasági élet mozgásának a tényezői. A jelenségek kapcsolatából adódó törvényszerűségek, ismertetése alkalmas a dialektikus gondolkodás kifejlesztésére. Az ideológiai 5* 67