Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

IV. Miscellanea - Berzy András: Kossutih Lajos ismeretlen levele Horváth Mihályhoz

mellettem a fedett folyosón. Mondám nelki: Ön nem egy vallás felekezet papja — ön az emberiség tanitója. Protestáns létemre gyakran gyönyörrel s épülettel hallgattam Önt. Mondja meg ön nékem szerzetes léttére miiként tevé, hogy annyit tud az életről. — Miiként lesheté el annyira a társadalmi viszonyok rúgóit, hogy az embernek mint társas lénynek annyi tanulságot nyújthasson; s a morált az életre úgy tudja alkalmazni? »A szemlélőnek« — feleié — minden perez tapasztalást nyújt, de annak ki az élet zajában forog, nincs ideje a meditátióra, más szóval, nincs ideje magának tapasztalatairól számot adni. Nekem czellám magányában van. Az élet oktat. A meditátió tanul.« E szavak solkszor eszembe jutottaik, miután fogságomból kiszabadultam. — Mig fogva voltam -gyakran töprenkedem, mennyire hátramaradottnak tapasztalandom magamait a haladó világ mögeitt, ha majd kiszabadulok. — Nem maradtam hátra. Fogságom magányában tanultam meg meditátió által, mire az élet oktatott. Elitéltetésem után azt mondták: már most kórhetek könyvet olvasni »nur verlängert sie nichts verfängliches«. Elmosolyodtam, s eszembe jutván, hogy az ember annyi ember számot ér ahány nyelvet tud; kérdem valljon egy angol grarnmaticát, Walker szótárat és Shakespeart »verfänglich«-nek itélilk-e? — mondták, hogy nem s elhozatták ikönyvtáromból —, s én vastürelemmel neki álltam az angol nyelvnek, mellyből előbb csak éppen annyit tudtam, hogy képes legyek gyanítani az ismereteknek, a jónak és szépnek minő kincsforrása rejlik az angol irodalomban [12]. Különös játéka az eseményeknek! A mit fogságom Osztrákos őrei »nem verfänglichnek« tartottak, Hazám érdekében a leghatalmasabb politicai agitátió eszközévé vált. — Mint egy 600 beszédet tartottam Magyar Hazánk ügyében Angliában s Americában angol nyelven; e beszédek millió és millió példányokban terjesztettek szét a világ minden részeiben az angol nyelvű sajtó Brianeusi karjain; s ha most nagyszerű küzdelmünk philosophiája, jogaink, szenvedéseink, aspiráti.ink s törekvéseink világszerte ismeretesek, még ott is hol előbb a Magyar nevéről is ösmeretlen volt — ha a Magyar név bukásában is közelebb áll a Szabad Népek szivéhez, mint valaha fénnyében állott — ha keserves elszigeteltség helyett, melly 1849-ben önbizalom vesztést, s ez árulást szült; majd ha szabadságunk zászlaja újra lobogand Nemzetünk feltámadását a világ közvéleményének, a világ rokonszenvének őr figyelme veendi körül, — ha kül interventió nem merendi többet kezünkből véres győzelmeink gyümölcsét kiragadni — ezt Nemzetünk nagyrészben fogságom emiitett episode-jának köszönhetendi. Fogságom legkeservesebb emléke az, hogy Atyámat többé nem láthattam ez életben. — Meghalt, az alatt mig fogva voltam. Szüleim s testvéreim elfogatásom által gyámoluktól fosztatván meg; politicai barátaim aláírást gyűjtöttek segítségükre. — S az aláírók kiszabadulásom után nem akarván visza venni az aláírt tőkét, azzal vetettem meg alapját az »Iparegyesület«-nek mellynek alakítása, mind ipari, mind társadalmi, mind politicai tekintetbem emlékeim legkedvesebbjei közé tartozik. * * * Ennyiből áll Tisztelt Barátom amit kívánságának teljesítésére tehettem. Bocsásson meg a tisztátlan írásért s a törlésekért. Sietve irtam s zaj között és másolásra nincs időm. Keveset mondhattam mit ön különben is nem tudott volna; s lehet hogy ha mi ujat mondék, az nem érdekes — önt illeti: használni vagy nem, amint jónak látja: Kazinczyként: Ki várakat épit legkisebb szegnek tudja mihaszna vagyon. S most engedjen egy kérdést: Mondani hallom, hogy Károlyi Sándor Genfből jöve néhány hét előtt Turinban volt. Némellyek szerint Komáromy Gyuri is. — ön tudni fogja ha igaz-e ez? Kérem legyen szives engem értesíteni. 603-