Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

IV. Miscellanea - Dr. Bakos József: Szó- és folklórtörténeti adalékok

e e 17. Szent Iván tüze: »... ennelk az oromnec ielentesere szoktanac Szent Iuan e estin szerte szeren t tüzet rakni...« (Telegdi Miklós: Az Evangéliumocnac... Magyarázattyánac Harmadic Része. Nagy-Szombat, 1580.) e 18. Tikmony: »... s ot mit egy Tikmon sültig beszélvén, mene a Vezérsátorában.« (Czeglédi István: Az Ur frigy szekrénye előtt... Colos varat, 1670.) 19. Szentvér: »Secunda est in Iviges, alias super imaginem Zent wér képe ..., cui a Septemtrione adiacet vinea Altaris Corporis Christi...« (Liber .S. Johannis 11643.], »Az Egri Főegyház Szent János Könyve.« Kiadta: Kandra Kahos, Eger, 1886.) 20. Népi kötés nevek: pecsétkötés (hordóra), ostorgörcs, kettősbokra (szorosan, lazán), hurokkötés, bak-kötés (lazán, szorosan), huszárkötés, golyórakötés, vendégmarasztaló görcs, ráncraszedés (szorosan, lazán), kocsisgörcs (tréfás kötés) istrángon, hurkagörcs, tizgörcs (tréfás kötés), egyes bokra v. kun-kötés [1], négyes bokra v. vőfénykötés, v. vőlegény görcs, bokréta, rózsa, négyes görcs (tréfás kötés). Az adatok Zemplén és Szabolcs megye falvaiból valók. Néhai Deák Geyza pataki tanár rajzai be is mutatják az egyes kötéseket. A tárgy és a név együtt megkönnyíti az egyes kötések értelmezését, illetőleg leírását [2], 21. Untercikk: Zemplénben, a Tokaj-Hegyalján él ez a szólás is: Ha nem teccik, untercikk. Az évődő gyerekek száján hangzik el leginkább, s bizonyos mozgás is kíséri: a hátulsó felét is megmutatja gyerektársának. Ebben a mozzanatban magyarázatját találjuk e szólás keletkezésének is. Szerencs környékén untercikiknek hívják az inget. A német vásárosoktól tanulták meg ezt a nevet. A csúfolódó gyerek az ingjét is felemeli, amikor mondja: Ha nem teccik, untercilkik! Saját gyűjtés. 22. Oláh ecet: »Erős, mint az Oláh eczet ez a consequential (gyenge, hibás). (Pázmány: Jo Nemes Varadnak gyenge Orvoslasa, Posomban, 1630.) 23. Eceten lenni: A házasságtörő asszonyhoz ellátogatott a szeretője, de »midőn legjobban volnának az etzetenn«, megérkezik a gazda. (Magyar Hírmondó: 1785. 810.) 24. Kovát cserélni: »Máramarosban két ember megindulván medve vadászni..., távolrul meglátja edgyik a másikat hajlongva bujkálni a gaz között s azt gondolván, hogy medve, ugy meg-lövi tzimboráját farba, hogy szegény azt sem mondhatá: tseréllyünk kovát.« (Magyar Hírmondó: 1786. 13.) JEGYZET• [1] Kun-kötés. Vö. Bessenyei Sándor: Elveszett Paraditsom... Kassán, 1796, »...midőn Nagy Sándor, kinek fele-nevét viseled, midőnnaz Orákulum a kunkötést (nodum Gordium) eleibe-tette, nem sokat tétovázott.« [2] Deák Geyza 1925-ben a Magyar Néprajzi Társaságban előadást tartott »ösi elemek a magyar díszítőművészetben címmel. Ebben a kéziratban maradt munkájában azí egyes népi kötéseket is megvizsgálta, s ezt írja: »A nép... a fonalak játékát, a kötések hasznát, csínját-bínját a mai mindennapi életben is ismeri, s előszeretettel foglalkozik vele.« Vö. meg.: Magyarság. 1925. ápr. 4. sz. 587-