Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

IV. Miscellanea - Dr. Bihari József: Újabb adatok az egri szerbek és görögök történetéhez

tük az illyetin illetlen Szertartást meg orvosolni, és jobbra igazítani.-« Ezért elrendeli, hogy vasárnap és hivatalos ünnepnapokon tilos Egerben heti vásárt tartani, sört vagy pálinkát főzni, szekerekre rakodni és útra kelni. Ez alól kivételt csak »aratásnak idein az életnek (kiemelés tőlem, B. J.) be hozatása« képez. A »Szegény Egri Rácz Natio« — ámint hűséges polgárokhoz illik — még meg is köszöni a püspöknek a megküldött rendelkezéseket, de ugyanakkor panaszt emelnek az ellen, hogy a »concivilitas«-ukkal kapcsolatos királyi rendeleteket a városi tanács a püspökkel együtt gyakran elhallgatja. (L. Görög n. e. egyházk. levélt. 167/1767.) Templomépítés »Fejezetek az egri szerbek és görögök történetéből« c. dolgozatomban már vázoltam azt a hősi küzdelmet, melyet az egri szerbeknek és görögöknek kellett vívniuk a klérussal szemben, hogy régi, 17. századbeli rozoga templomukat újjáépíthessék. Újabb kutatásaim szerint II. József 1784. nov. 15-éről kelt 28856. sz. rendelete intézkedik »ujj és nagyobb Templomnak, nem külömben Görög Oskolának felállítása« felől. (»Graeca et Rascianae Communitati Agriensi, medio Supplicis Sui Libelli Sua Matti SSma demisse exhibiti in locum antiqua et ruinosa Ecclesia Sua ampliorem erigendi facultatem Sibi clementer impertiri exoranti Alta fata Sua Mattas Caeo Rea petito ejusdem Communitatis Benigne annuere dignata est.«) Ezt az engedélyt évtizedes harc előzte meg. Az egri szerbek már 1729-ben engedélyt kérnek imaházuk újjáépítésére és ezt a kérésüket a későbbiek folyamán sűrűn megismétlik. 1766-ban azt írják, hogy már annyi pénzt költöttek az engedély elnyerésére, amennyi elegendő lenne a templom egy jelentős részének a felépítésére is. Mikor pedig végre II. József 1784-ben engedélyezi az új templom felépítését, akkor nem akarja megengedni, hogy anyagot (mészt, fát, követ) vásárolhassanak hozzá, beleköt a királyi engedélybe is, mondván, hogy »mivel az (kiemelés tőlem, B. J.) igen nagy és költséges, ítéletem szerént tsak úgy lehet és kell venni Eö Felsége kegyelmes engedelmét, hogy ujj Templomot ugyan, de az Népnek számához alkalmatost, és felesleg költség nélkül építsenek, azért a' szerént készítetthetnek Delineatiot; Nékem bé adhatyák, én is resolutiomat adhatom«. (1784. dec. 28.) Megnyugtatják a püspököt, hogy nem lesz túl nagy a templom. Beadványukhoz mellékelnek egy tervrajzot, amelyet budai mesterek készítettek még 1777-ben. (Breznay csak 1785—86-ra teszi a mai rácz-templom terveinek az elkészültét!) Ez a tervrajz 1784-ben némileg módosult. A püspök azonban végül is azt kifogásolja, hogy 500 léleknek nincs szüksége egy 16.000 forintos templomra. (A püspök tehát 1785. jan. 31-iki átiratában ötszázra becsüli az egri szerbek és görögök lélekszámát, a valóságban azonban ennél többen voltak, mert a városi összeírás nem volt pontos — mondja a ráczok és görögök egyik kérvénye —, ezenkívül a város nem számolt azokkal, akik vidékről keresték fel az egri rácz templomot. Iskoláik A 18. század második felének az elején Egerben már működik szerb iskola, 1781-ben pedig egy görög nyelvű iskola létesítésére is elkezdődik az alkudozás. 1784. V. 3-áról kelt 1004. sz. kir. rendelet foglalkozik »az illyriai Nyelven levő Mesteren kívül más Görög Nyelvet Tanító Oskola Mesterek bé hozattatásá«-val. Az egyházközség vagyonosabb tagjai egy görög iskolamester felfogadására 6000 forintos alapítványt, a görög iskola felépítésére pedig 1000 forintos alapítványt szándékoznak »összvetenni«. Ezeknek a kamataiból kívánják fedezni a görög tanító fizetését. Ezeket az alapítványokat valóban létre is hozták, a klérus azonban továbbra is idegenkedik a görög iskola engedélyezésétől. Erre 1784. dec. 27-i beadványukban az egri görögök megnyugtatják a püspököt, hogy nem szándékoznak »roppant épületeket« emelni, hanem csak olyan »alházatskákat«, amelyekbe a tanító és a tanulók éppen hogy beférjenek. Mint ismeretes, a görög iskola engedélyezésére csak 1789-ben került sor. A későbbiek folyamán az egyházközség igyekszik olyan tanítókat alkalmazni, akik mindkét nyelvet, tehát a szerb és görög nyelvet egyaránt jól ismerik és »egyszeres mint a Templomban is amikoron Szük575-