Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Zétényi Endre: Eger időjárása

Az előadottakból megérthetjük, hogy bár közel 100 éves légnyomássorozat áll rendelkezésre, a három különböző helyen végzett észle lésekből nem általánosíthatunk, azok átlagait külön-külön kell jellemeznünk. Mindhárom észlelőhely átlagadatai Budapest vagy Debrecen adataihoz hasonló évi járást mutatnak. Teljesen érthető, hogy a légnyomás maximuma egybeesik januárban a leghidegebb időszakkal. Az európai magaslégnyomású gerinc mentén súlyos, hideg levegő áramlik le Alföldünkre. s jut belőle a kapcsolatos medencéknek, völgyeknek, így Eger vidékének is. Tavasz felé zuhanásszerűen esik a légnyomás értéke és áprilisban éri el a minimumot. Ez a tavaszi esés kifejezetten makroklimatikus jelenség, amit a Földközi-tengeri ciklonok gyakori megjelenésével magyaráznak, amikor »valósággal elfogy a kontinens levegője«. Áprilistól augusztusig igen lassú emelkedést mutat némi júliusi másodminimummal. Itt kifejezésre jut az enyhe, párás légtömeg, a nyári monszun hatása. Őszre hirtelen emelkedik a grafikon vonala, c< légnyomás átlaga magasabb lesz. Az enyhe, könnyű légtömegek kiszorulnak. Szárazabb az idő, kevesebb a csapadék, gyakori az anticiklonális helyzet. Novemberben ismét visszabillen kissé a görbe, a keleti magasabb légnyomás uralmát ellensúlyozni igyekszik a délnyugati ciklon, megindul az esőzés a Földközi-tenger felett. Sokban eltér a vázolt évi járástól a szomszédos Kékes-tetőn mutatkozó helyzet. Ott szeptemberben adódik a maximum, januárban egészen enyhe az emelkedés, a súlyos hideg levegő a völgyekbe ömlik le, 800—1000 m fölött az inverzió jelensége érezteti sokszor a hatását a tél folyamán. 1. sz. ábra (A légnyomás évi járása Egerben) a)-val jelzett grafikonja a csillagdában történt észlelés átlagát ábrázolja. A 16 évi átlag 747,4 mm. A havi érték két esetben a Szőlészetben rögzített átlaggal egybeesik, egyszer alatta van, de 9 esetben szinte párhuzamosan fölötte vonul, közel 1 mm-es távolsággal. Ez részben a magasságkülönbségből származik, ami 0,7 mm-nyi légnyomáskülönbséggel volt egyértelmű. A magasabb légnyomási értékek keletkezésében közrejátszhatott bizonyos sorozatos anticiklonális helyzet is. Albert Ferenc fenti feljegyzéseiből olvashatjuk, hogy az 1860-as évek igen szárazak voltak Egerben. 1861—67. évek csapadékátlaga 397,3 mm. Sőt 1865-ben mindössze 23'$ mm-t mértek. Még rendes időjárás esetén is 487 mm-es csapadékot vártak abban az időben. Azon légnyomási görbe szerint a közepes kilengés 4,5 mm volt. A 16 év alatt észlelt abszolút ingadozás 52,2 mm. (1856 január 14-én 772,1 mm-t, 1855 február 14-én pedig 719,9 mm-t észleltek). Albert Ferenc megállapítása szerint is a légsúlymérő középállása ősszel és télen túlhaladja a középállást, tavasszal és nyáron pedig annál kisebb. Ezen átlagolás menete a másik két állomás grafikonjától, sőt a budapesti menettől is annyiban tér el, hogy itt a minimum nem áprilisra, hanem májusra esik. A ciklonok megindulásával a minimumnak ezen a helyzetét könnyebben lehet igazolni, mint az áprilisi alacsonyabb állást. 544-