Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)
III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Zétényi Endre: Eger időjárása
ZÉTÉNY ENDRE főiskolai adjunktus: EGER IDŐJÁRÁSA. I. Légnyomásviszonyok Eger légterében A Főiskola eddig megjelent évkönyveiben Eger időjárásviszonyaival kapcsolatban három időjárási elemmel foglalkoztunk: a hőmérséklettel, a csapadékmennyiséggel és a szélviszonyokkal. Ez érthető is. hiszen a geográfusokat az érdekli elsősorban, hogy a klímaelemek összhatására a Föld felszínén milyen átalakulások mennek végbe. Figyelemreméltó az is, hogy az időjárás normális vagy rendellenes megnyilvánulásai hogyan befolyásolják az ipari, mezőgazdasági munkát, a termelést, a termesztést. Az emberi szervezet, az állatok s a növények is elsősorban ezen elemekkel szemben érzékenyek. Egyes szakkönyvek is a mikroklíma elemei között e három szereplőt említik. Ha azonban az időjárás változását közelebbről is szemügyre vesszük, feltűnik, hogy mind a hőmérséklet alakulásának, mind a légnedvesség, valamint a légáramlás viszonyaiban beállott változásnak állandó kísérője a légnyomás bizonyos állapota. Pár évtizede az időjárás előrejelzésénél a légnyomásban mutatkozó változásnak döntő szerepet biztosítottak. A »barométer« állásából mondtak véleményt a várható időjárásról. Ezen egyetlen elem állapotában beállott változásból következtettek a többi elem megváltozására, az időjárás alakulására. Persze, az így nyert következtetések pontatlanok voltak. Ez a módszer az időelőrejelzés »őskorában« volt divatban A fejlődés azóta messze haladt. A szinoptikus időjárási térképek nagy területről sok elem térbeli elosztását tüntetik fel, de ezen elemek között is a légnyomás adatai kiemelkedő helyet foglalnak el. az izobárok helyzete lényeges útbaigazító. Az időjárás várható alakulásának mérlegelésénél — rna is fontos a légnyomás változásának a figyelemmel kísérése; bár nem tudjuk közelebbről érzékelni, hatásaiban megfigyelni, mint pl. a hőmérsékletnek vagy a csapadéknak a következményeit. De az bizonyos, hogy a légnyomás területi elosztása határozza meg a légáramlások irányát és erősségét. Ennek lesz a következménye, hogy különböző hőmérsékletű és páratartalmú légtömegek változtatnak helyet. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy egyetlen észlelőállomás, pl. Eger légnyomásadatából messzemenő következtetést lehetne 541-