Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: A nevelés társadalmi funkciója Dickens regényeiben

de mindketten egy sivár és örömtelen, fájdalmas gyermekkor emlékét hordozták. Talán ez a közös sors és mindkettőjük szentimentális hajlama hozta őket közel egymáshoz. Sok viszontagság után Artúr kiszabadítja kis Dorrit apját az adósok börtönéből. Sok anyagi és egyéb viszontagság után a regény Artúr és a kis Dorrit házasságával végződik. A jól sikerült részletek, a bürokrácia maró leleplezése (X. fejezet a huza-vona hivatalról) ellenére a regény sok tekintetben kevéssé reális, szentimentalizmusa ma már különösen valószínűtlen. Maga a főszereplő jellemrajza is elmosódott, valószerűtlen; testi gyengeség, félénkség, passzivitás, alacsony műveltség szinte hihetetlen, hogyan férhet össze a kis Dorrit iszinte 'bámulatos szorgalmával, céltudatosságával, energiájával. Maga Dickens is csak valami »ihlet«-tel próbálta ezt a valószínűtlenségét megmagyarázni. Talán más regényeinél is sötétebb árnyként vonul végig a könyvön a kapitalizmus kegyetlen szabad versenye, a válságok. Éppen ezért a boldog befejezés itt még inkább törés, mint az előző regényekben. Az író érzékelteti is az esküvői jelenetben, hogy a világ sora és az emberek nem változnak, mintha ezekkel a sorokkal azt bizonygatná, hogy legfeljebb egyéni boldogsághoz lehet eljutni, de ez lényegében nem változtat sem az embereken, sem a világ során. A kis Dorrit és férje az esküvő után lemennek a lépcsőn. »Lementek csendesen a lármás utcákba, elválhatatlanul és üdvözülten; és amint odasiettek a lármásak és kapzsiak, a követelődzők és az önfejűek és a hiúak, lökdösődve, agyarkodva, s lármát csapva, úgy, mint rendesen« — ezek a regény jellemző és mélyértelmű végszavai. A regényben egyébként nem játszik olyan fontos, kiemelkedő szerepet a gyermek fejlődése és nevelése, mint pl. a Copperfield Dávidban és a Dombey és fiá-ban, bár van néhány élesen megfigyelt pedagógiai helyzet, tömören, érett ítélettel meglátott pedagógiai következtetés, amint ezekre már utaltunk. A kispolgári sorból proletársorba került kis Dorrit és a gazdag Clennam egyaránt sivár, örömtelen gyermekkora azonban nem az egyetlen pedagógiailag jelentős alakja a regénynek. Ott van a jómódú »-praktikus« emberek üde és gömbölyded állacskájú lánya, Pet. Elkényeztetett gyermek, és volt lényében valami bátortalanság, valami függésérzet — jellemzi néhány szóval a kényeztetés tipikus hatását az író. (II. fejezet, 20. 1.) Szülei a lelencházból szolgálólányt vesznek melléje, aki szenvedélyesen gyűlöli a gondtalan, elkényeztetett kis úrnőjét, mert érzi azt, hogy őt semmibe veszik, ő csak szolgáló és játékszer. A megtörő, az elhanyagoló és a kényeztető nevelésnek változatos eseteivel találkozhatunk tehát ebben a regényben is. És itt is, minden nevelési hiba mellett, a főhősök jól boldogulnak, akárcsak a többi Dickens-regény ben. Utolsó nagy, pedagógiailag fontos regénye sok tekintetben még sötétebb színeket mutat. Lehet, hogy itt részben az 1857. évi gazdasági válság és Dickens egyéni, családi problémái is tükröződnek. 1860-ban jelent meg Dickens pedagógiai szempontból utolsó nagyjelentőségű regénye, a NAGY VÁRAKOZÁSOK. Maurois szerint [18] itt ismét a régi Dickenst találjuk meg. Valóban, sok a külsőleges hasonlóság a Twist Olivér, a Copperfield Dávid és a Nagy várakozások között. Ez a regény is egy kisfiú felnövekedésének, »emberréválásának-« története. Mégis, ezen a hasonlóságon túlmenően, elnagyolt lenne ezt a könyvet egykaptafára kényszeríteni 55