Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)
III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémiai ismeretek terjesztése hazánkban
4. Ércek Az érc (metallum) elnevezés alatt általában azt értették, amit ma fémnek nevezünk. Gáti István verses meghatározása így szól: »A legnehezebb ásványok Értzeknek neveztetnek, Kik a' tűzben meg olvadnak, tündöklő szép fényt vetnek.« Általános azonban, hogy ezen túlmenően a fémek vegyületeit (tehát azokat az ásványokat, amelyeket ma nevezünk érceknek), sőt egyesek a fémek sóit is ebbe a csoportba sorolták. A fémekre hosszú ideig külön elnevezés nem is volt. Még 1824-ben is így kell Kultsár Istvánnak kifejeznie magát: »Noha általában a' metallumokat érczeknek lehet nevezni, tulajdonképpen mégis érczeknek azon metallumok neveztetnek, mellyel vagy magok, vagy másokkal egyetemben kénnel vagy földdel öszve vágynák vegyítve.« [77]. Fábián József használ ugyan már ezt megelőzően külön elnevezést, de az ő nevezéktana (fém= bányászat) nem vált általánossá. Ennek a felfogásnak megfelelően Mitterpacher gimnáziumi tankönyvében [26] Linné nevezéktana alapján egy génuszba (fajba) sorolja a színfémet és annak érceit. így: Argentum nativum, Ezüst, Argentum rubrum, Veres Ezüstértz (pirargirit), Argentum fragile, Töredékeny Ezüstértz (argentit). Zay Sámuel (Piller nyomán) az érceket négy csoportba osztja: 1. »Termés tiszta értzek«; 2. »Lárvás vagy titkos termés értzek.« Ez az, amit Geley [47] így határoz meg: »Alakosnak (Larvatum) neveztetik a' Termés-Értz, ha az más féle Ásványokba rejti, 's mint-egy beburkozza láthatatlan apró, de tiszta, vagy is Királyi állapotban lévő részeit, úgy hogy bizonyos hozzá adandó szernek segítségével, tűz által, vagy sokszor tűz nélkül is, azon más matériától külön-választani, 's tisztán elő-állítani nem nehéz.« 3. »Ásványos értzek« »A'mellyek olvasztó által huzattatnak-ki az ásványokból ollyan formán, hogy azokkal előbb egy új testet tégyenek mellytől elébb ki kell tisztíttatni, mit a' tűz-kapó hozzá-adása által tökélletes értzé tevődjön.« (Ez annyit jelent, hogy előbb pörkölni kell ezeket az érceket, majd flogiszton hozzáadásával, vagyis szénnel történő redukcióval lehet a fémet előállítani.) 4. »Meszesedett vagy földes értzek« (a mai oxidok). Utaltam már arra, hogy a természethistóriák, ásványtanok is tárgyalják a természetben színállapotban elő nem forduló fémeket is. A fémek csoportosítása meglehetősen egyezik az egyes szerzőknél. Általában így rendszereznek: 1. Teljes, vagy egész ércek (jellemző nyújthatóságuk, kalapálhatóságuk). a) Nemes vagy »tökélletes« ércek: Pt, Au, Ag. Jellemző rájuk, hogy fényüket megtartják. Táncsics Mihály szerint azért nevezik nemeseknek, »minthogy az emberek nagyra becsülik«. b) Nemtelen, vagy »tökélletlen« ércek: Sn, Pb, Cu, Fe. 34' 5 31