Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémiai ismeretek terjesztése hazánkban

Az általános folyóiratokat a húszas évektől kezdve kezdik felváltani azok a folyóiratok, amelyek már speciálisan természettudományi vonatkozásúak, mint az Orvosi Tár, s részletesebb szakcikkek is jelennek meg a többi folyóiratokban is, így a Tudományos Gyűjteményben. Az első olyan folyóirat, amely kimondottan természettudományi ismeretterjesztéssel foglalkozott, a Kolozsváron megjelent Természetbarát volt'(1846—48). Az 1840-es évek különben is a kémiai ismeretterjesztésben ugrást jelentenek. A Természettudományi Társulat évkönyvei is 1841-ben indulnak el. Sokkal jelentősebb azonban az, hogy a negyvenes évben egymást érik a magyarnyelvű, egyéni és iskolai tanulásra egyaránt alkalmas kémiai tankönyvek. Nagyon rövid időn belül követi egymást Károlyi Sámuel [591, Reischer Endre [601, Nendtvich Károly [61|, Irinyi János [62], Szennert János [631 és Berde Áron [651 tankönyve. Az 1840-es évek nagyszámú kémiai könyve, folyóiratcikke arról tanúskodik, hogy új korszak nyilt meg a kémiai ismeretek terjesztésében. Lezárult az a korszak, amely 1770-es évekkel indult meg s amelyet mint a kémiai ismeretterjesztés előkészítő,vagy első korszakát joggal választhatjuk el az 1840-es években megindult kiteljesedési korszaktól. Tanulmányom keretében csak az első korszakkal, annak eszméivel kívánok foglalkozni. Nem lehet nem a legnagyobb elismerés nélkül gondolni a természettudományos ismeretterjesztésnek ez időben működött úttörőire, apostolaira, akik engedelmeskedtek a kor parancsának s a semmiből fejlesztették ki a hazai természettudományos irodalmat, megbirkózva a rendkívül nagy szakmai és nyelvi nehézségekkel. Az úttörők tudták, hogy nem világraszóló cselekedetet hajtanak végre, munkájuk nem hozhatja meg a befektetett munka megfeleli'» eredményét, de hajtotta őket a hivatástudat. Egyetlen elégtételük az volt, hogy hozzájárulhattak a természettudomány fejlesztéséhez, ahogy Zay Sámuel mondja, elmondhatták, hogy ők is vittek »leg-alább ketskeszőrt a' Sátor' építésre«. Ma már nem sátor, hanem világviszonylatban megbecsült palota a kémia hazai fejlettsége, mégis indokolt, hogy a kémia magyarországi úttörőiről megemlékezzék az utókor. A különböző kémiai elméletek tükröződése az ismeretterjesztő irodalomban Rendkívül érdekes annak megfigyelése, hogyan tükrözi a századforduló körüli ismeretterjesztő irodalom nemcsak a kor kémiai tudományos felfogását, hanem csökevényként szinte a kémia egész múltját, sőt bizonyos mértékben a jövőjét is; a klasszikus kémia csirái ugyanis már ekkor érlelődtek a kémikusok gondolkodásában. A következőkben néhány problémával kapcsolatban konkrétabban kívánom ezt a kérdést megvilágítani. Nem törekszem, nem is törekedtem a teljességre, de nem is kívánok túlmenni tanulmányom tulajdonképpeni tárgykörén. Az elemtan fejlődését nem érintem például, bármily érdekes hazai példái vannak is, minthogy az azzal kapcsolatos vita főleg tudományos síkon történt. 521-