Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Lengyel Ádám: Azotobacterok hatása a kukorica fejlődésére

LENGYEL ÁDÁM főiskolai tanársegéd: AZOTOBACTEROK HATÁSA A KUKORICA FEJLŐDÉSÉRE Az egri Pedagógiai Főiskola Növénytani Tanszékének kísérleti telepén már két éve végzünk kísérleteket a kukoricavetőmag Azotobacterral történő baktériumos kezelésére. Mielőtt az Azotobacterral való baktériumos kezelés technikáját, eredményeit ismertetném, azelőtt röviden vázolom a légköri nitrogén megkötését, valamint egyes mikroorganizmusok szerepét. A légköri nitrogén megkötése A levegő szabad nitrogénjének megkötésében egyes mikroorganizmusok nagy szerepet játszanak. Ezek a baktériumok két nagy csoportra oszthatóik. Egyesek szabadon fordulnak elő a talajban, mások a fejlettebb növényekikel (Leguminosae) szimbiózisban élnek. Kísérleteink szempontjából a talajban szabadon élő mikroszervezetek jöhetnék számításba. Ezék közül legfontosabbak az Azotobacter és a Nitrobacter genuszOk, amelyek a Bacteriaceae család tagjai; valamint a Clostridium-fajok, az utóbbiak a Bacillaceae család tagjai. A Clostridium főként a talaj levegőtlenebb (anaerob) rétegeiben fordul elő, ahová nehezen jut be a levegő. A Clostridiumnak igen ikicsi a nitrogénmegkötőképessége, azonban mégsem jelentéktelen. Gyakorlatilag sókkal nagyobb jelentőségük van az Azotobacter és a Nitrobacter genuszoknalk. Az Azotobacter a levegő N-jét köti meg, a Nitrobacter a nitritéket oxidálja nitrátolklká. Kísérleteink szempontjából az Azotobacter genus tagjai a legértékesebbek. Kísérleteink lényege abban áll, hogy ezeket a mikroszervezeteket kedvező életfeltételeket biztosítva elszaporítjuk, majd szolgálatunkba állítjuk. Az Azotobacter csak akkor köti meg a levegő szabad nitrogénjét, ha a talajban nem talál salétromot. Az Azotobacternak nagy a levegő- és hőigénye. Működéséhez foszfor- és káliumvegyületekre van szüksége. A talaj okszerű művelése, a tarlóhántás, a (kedvező mészállapot a talajban, nagyobb mennyiségű foszfor- és kálisók jelenléte, a talaj nitrogénkötésének legfontosabb tényezői. Azotobacteros kísérlet beállítása. 1956. év tavaszán a Heves megyei Magtermeltető Vállalat révén hozzájutottam egy adag tömény Azotobacter készítményhez. Az Azotobacterokat sok szervesanyagot tartalmazó táptalajon (különböző trágyáknak langyos tejjel való keverékében) 20—25 C° hőmérsékleten elszaporítottam. Vetés előtt a különböző kukoricafajták vetőmagjait ebben a baktériumflóra-szuszpenzióban 6, 12, 18, 24, 30. 36 óráig 477-