Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Csóka János: Az egri dohánygyár 60 éve, 1895—1955

az osztrák jövedék hatáskörét Magyarországra is kiterjesztették, s ezzel sikerült a szabad termesztést megszűntetni. A magyarországi dohánytermesztés meghonosításában Heves megye kezdettől élen járt. Aldebrőn már 1742-ben dohánykertész-községet alapított Mária Terézia [7]. Az 1780-as években pedig Kompolton, Kápolnán, Szalókon, Deménden, Kerecsenden és Makiáron indult virágzásnak a dohánytermesztés. Magyarországon 1851-ig a pesti, a pozsonyi és a fiumei dohánygyárak működtek, mint magánvállalatok. Ezeken kívül az osztrák dohányjövedék is tartott fenn egy gyárat Temesvárott. 1851-től 1867-ig még három dohánygyárat létesítettek Magyarországon: Kolozsvárott, Kassán és Pesten. 1867-ig mindannyi a bécsi központi igazgatóságnak volt alárendelve. 1867-ben vette át a magyar állam az osztrák egyedáruságtól az ország területén lévő gyárakat, beváltó hivatalokat és áruraktárakat. Az önálló magyar állami dohányjövedék megteremtése után szélesebb körben épülnek ki a dohánygyárak az ország területén: Debrecen, Pápa, Szeged, Pécs, stb., 1895-ben már 18 dohánygyár működött az ország területén. »Az egri dohánygyár 1894-ben létesült. A gyári munkát a mai ,Korona' vendéglőben kezdték meg 1894. évi május hó 21-én 3 munkásnővel. Ez a létszám az év végéig 92-re emelkedett« [8]. Előbb csak ideiglenes vezetőséggel működött. Ideiglenes jellegűnek tekintették a gyárat, hogy az átmenetileg megnövekedett szivarszükségletet ki tudják elégíteni. Az egri dohánygyár tehát elsősorban szivargyártás céljából jött létre. Mivel a szivarkereslet nem csökkent, hanem mindinkább felülmúlta a kínálatot, 1895. szeptember elsején [9] véglegesítették az egri dohánygyárat, s kinevezték élére az igazgatóságot. Az egri dohánygyár kiépülése és termelési kapacitásának fejlődése A mai dohánygyárat lényegében a századforduló időszakában, 1895. és 1900 között építették ki. 1895. november 12-én volt az egri dohánygyár »bokréta« ünnepe. Az ünnepséget abból az alkalomból tartották, hogy befejeződött a dohánygyár első ciklusépítkezése. Ekkor épült az igazgatósági épület, a svájci típusú kapuslak, amely magában foglalt egy férfi és egy női motozót is. Ebben a ciklusban épült továbbá a kétemeletes gyártmány raktár, vasszerkezettel és facement fedélszerkezettel, valamint felvonógéppel és légfűtéssel ellátva. Ez az épület, a kész szivargyártmányok raktározására szolgált. Végezetül ebben a ciklusban épült az ún. melléképület is. Ez magában foglalt egy őrszobát, egy orvosi rendelőt, konyhát, éttermet, szertárat és egy asztalosműKélyt [10]. Ezen a nevezetes ünnepélyen Pavlik Ágoston főpallér a következőket mondotta: »Azon eszme hirdetésére vagyok a falak magaslatán, hogy hirdessem az ipar és haladás korszakát, mely Eger városának is felvirágozására fog szolgálni .. . Hitünk és reménységünk van arra, hogy a szorgalmas és munkás emberek hasznot, és jövedelmi forrást is fognak ebből élvezni« [11]. És valóban, az egri dohánygyár létrehozása jelentős lépés volt előre nemcsak Eger, de egész Heves megye ipari fejlődése tekintetében is. 376-