Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Szokodi József: A keresztény szocializmus néhány kérdéséről

[37] Keresztény Szocializmus. II. évf. 48. szám. [38] Uo. [39] Uo. (Tóth Kálmán: Magyarok, keresztények előre c. cikke.) 140] Uo. [41] Uo. [42] Keresztény Szocializmus. III. évf. 5. szám. (Leander: »Ébredő Magyarolk« c. ciklke.) [43] Uo. [44] Keresztény Szocializmus. III. évf. 7. szám. Leander szerint az őskeresztény kommunizmus azért bomlott fel, mert »-beékelődött a közösségbe a hamisság, mert akadt huncut az emberek között, vajon ki hiteti el velünk, hogy az megvalósítható most, amikor az idealista, a becsületes ember a ritka kivétel, ellenben millió és millió az egoista, a huncut, aki többet akar a másiknál. Vajon mivel győzik le a kommunisták az önzést? Mivel változtatják meg a mások rovására is telhetetlenkedő emberi természetet?« [45] Uo. [46] Egri Népújság, 1919. szeptember 3. szám. [47] Keresztény Szocializmus. 1919. augusztus 8. szám. (Rendkívüli 'kiadás.) [481 Uo. [49] Uo. [50] Uo. [51] Keresztény Szocializmus, III. évf. 20. szám. [52] Keresztény Szocializmus. 1919. október 17. és 19. szám. [53] Keresztény Szocializmus. 1919. október 26. szám. [54] Nemes Dezső: A KMP harca 1919. augusztusától 1929. őszéig. Szikra, Bp. 1952. 17. 1. [55] Dr. Mikos Ferenc: A quadragosimo anno... 144—146. lap. [56] Uo. 146. lap. [57] Czettler Jenő: Magyar mezőgazdasági szociálpolitika. Bp. 1914. 372. lap. [58] Az adatokat a Magyar Statisztikai Szemle 1931. évfolyamából és a Katholikus Lexikon I. kötetéből vettem. [59] Czettler Jenő: Magyar mezőgazdasági... 375. lap. [60] Dr. Miikos Ferenc: A quadragosimo arano... 280. lap. SZOKODI JÓZSEF: Einige Fragen des christlichen Sozialismus Der christliche Sozializmus, als die ökonomische und politische Reflexion der katholischen Kirche, wurde in den letzten Jahrzehnten des 19. Jahrhunderts neubelebt. Die Kirche wollte mit diesem kritischen Angriff auf den Liberalismus — ihre eigene Vergangenheit rechtfertigend — einen geschichtlichen Umschwung erreichen. Das unmittelbare Ziel dessen war die Wiederherstellung der kirchlichen Macht, durch die Verhinderung der sozialistischen Bestrebungen des Proletariats. Die Kirche stützte sich in diesem Kampf vor allem auf die Mittelklassen, aber sie war bestrebt durch ihre soziale Demagogie auch die ausgebeuteten Massen für sich zu gewinnen. Ihre ideologischen Waffen waren vor allen Dingen die Verteidigung des Privateigentums als unveränderliches Heiligtums, sowie die auf Grund des Privateigentums versprochene allgemeine Wohlfahrt. So rechtfertigte die Kirche die Unantastbarkeit der bestehenden sozialen und staatlichen Ordnung. was aber die soziale Reform nicht ausschliesse, sondern geradezu notwendig mache. Die Christlich-Sozialen akti visierten sich politische seit 1917. auch in Ungarn, und waren die ersten Wortführer im Kampfe gegen den Sozializmus und gegen die Kommunisten. Ihre notionalistische und antisemitische Propaganda bedeutete scihon im voraus eine ideologische Rechtfertigung des Horthy-fasismus. 327-