Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Földi Pál: A marxi-lenini materialista dialektika lényege: az ellentétek egysége és harca

a fejlődés alapját, forrását, kiinduló pontját és belső tartalmát is. Mert a fejlődés dialektikus koncepciója szerint a fejlődés alapja, oka, forrása, kiindulópontja stb. nem a külső ún. mozdulatlan mozgató, vagyis az isten, hanem a fejlődő tárgyak és jelenségek belső tartalmát jelentő ellentétek egysége és harca, vagyis az ellentmondás. Más szóval a materialista dialektika a fejlődés hajtóerejének, forrásának, belső tartalmának a tárgyakban és jelenségekben meglévő ellentétek egységét és harcát, röviden az ellentmondást tekinti. c) A fejlődés dialektikus koncepciója szerint nincs tehát szükség semmiféle ún. külső mozgatóra, mozdulatlan mozgatóra, vagyis istenre. Ennyit általában a fejlődés metafizikus és dialektikus koncepciójáról Miben áll tehát a dialektikus fejlődéstörvények és kategóriák kölcsönös viszonya? Minden tárgy és minden jelenség az ellentmondásokban és az ellentmondások által létezik. De egyáltalán minden mozgás és változás az ellentmondásokra vezethető vissza. Az összefüggés is, a mozgás is, a változás is, a fejlődés is csak azért van, mert ellentmondást fejez ki. Az ellentmondás törvénye tehát kifejezi a materialista dialektika lényegét és nekünk a dialektika minden más törvényeinek és kategóriáinak elemzésében az ellentmondás törvényéből kell kiindulnunk. Ezen az alapon kell részletesebben elemeznünk az ellentmondás törvényét. 2. Az ellentétek belső egysége és harca: az ellentmondás törvénye Mit fejez ki az ellentmondás törvénye? Az ellentmondás törvénye kifejezi a tárgyak és jelenségek mozgásának, változásának, fejlődésének alapját, forrását, tartalmát képező ellentétek egységének és harcának belső, kölcsönös, tartós, lényeges, szükségszerű összefüggését és viszonyát. Az ellentmondás törvénye minden dialektikus mozgás, változás, fejlődés szükségszerű folyamatának kifejeződése, tükröződése. Mit jelent az ellentmondás törvényének ez a meghatározása? Főleg azt, hogy minden ellentmondás magában foglalja egyrészt az ellentétek belső egységét, másrészt az ellentétek harcát, tehát az ellentétek mindkét oldalát, mindkét vonatkozását. De mit fejez ki az ellentét fogalma? Az ellentét fogalmi körébe tartoznak: a tárgyak és jelenségek ellentétes, vagyis különböző oldalai, tényezői, elemei (mint például a kizsákmányolók és a kizsákmányoltak, az elnyomók és az elnyomottak, az uralkodók és az alárendeltek, a burzsoázia és a proletariátus stb. a kapitalizmusban), tulajdonságai (mint például az áru használati érték és érték tulajdonsága stb.), tendenciái (mint például a nemzet fejlődesének két tendenciája az imperializmusban), vagy meghatározásai (mint például a szükségszerű és a véletlen, az általános és az egyes stb. ellentétes meghatározásai). Az ellentétek lehetnek tehát különböző, egymással ellentétes oldalak, tényezők, elemek, tulajdonságok, tetidenciák vagy meghatározások [12]. 286-