Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos Józssf: A helyes és szép beszéd. (Retorikai és fonetikai alapvetés)

tudjuk felvenni. Sajnos, igen sokan beszélnek hibás lélegzetvétellel. Különösen gyakori hiba a hallható és ziháló lélegzetvétel. A rossz légzési technika eredménye az erősen mélyített, feszített hangadás is. A beszédhez szükséges levegőt a tüdő szolgáltatja. A modern tüdőgimnasztika s a különféle légzési gyakorlatok, a be- és kilégzés megfelelő gyakorlása a légzési képesség fejlesztését szolgálják. A hang létrehozásához ugyanis a levegőt mozgásba kell hoznunk, s megfelelő együttműködést kell biztosítanunk a beszélés és a lélegzés között. A tüdőből kilélegzett levegő a légcsőbe, azután a gégébe, azután a szájorrüregbe kerülve módosul át fonetikai értelemben vett beszédhanggá. A folyamatos beszédben a szép beszédre való törekvés feltétele a levegő folyamatos pótlása. A hadaró ember pl. helytelenül iktat be légzési szüneteket, sokszor a szavakat is szétszakítja légzési szünetekkel. A beszédhez gyors és mély belégzés, és tartós, egyenletes kilégzés szükséges. Helyes légzés: a rekeszizom segítségével végrehajtott légzés, amikor is az övtáji izmok kitágításával lelapulásra kényszerítjük a rekeszizmot s kitágulásra a tüdőt. A helyes légzés technikáját be kell gyakorolnunk. A lélegző izmok fejlesztésére nagyon alkalmas gyakorlat pl. a suttogva olvasás, mert a suttogás nagyobb munkára kényszeríti a légző izmokat, mint a hangos beszéd. A helyes lélegzés beidegzésére használjuk az ún. interpunctiós gyakorlatokat is: belélegzés! gyakorlatnál minden egyes írásjelnél vegyünk lélegzetet, a kilégzési gyakorlatnál csak nagyobb egységek után lélegzünk, tekintet nélkül az írásjelekre. Legfontosabb követelmény a helyes lélegzésnél — s most átadjuk a szót Egressy Gábornak —: >-a lélegzetvétel észrevétlenül történjék ... a testi gépezet működését . . . hallanunk nem szabad«. A hangos, a hallható lélegzetvétel mellett különösen csúnya folt a beszédben az ún. vadlevegővel élés. Ilyen esetben a kilégzés nem fegyelmezett, s hallható bizonyos -h, -ö, -m, -n hangzóféle is: meg (ö) mondtam (ö) ... stb. 2. A helyes légzés eredménye, hogy állandóan megfelelő levegőmennyiség áll rendelkezésünkre. A tüdőműködés szabályozza a rövid és hosszú hangzók megkülönböztetését is. A szép magyar beszéd egyik legfontosabb követelménye pedig a rövid és hosszú hangok közötti éles különbségtevés. Miért? Mert az időtartamkülönbség nyelvi funkciót teljesít. Más a por és pór, a kor és kór, a számúra, mint a szamara, más a hal és hall, megy és a meggy, más a hangulata a tanárok és tanarak szónak, s nevetségessé válunk, ha felcseréljük az időtartamot ebben a nyelvi megnyilatkozásban: A baba megfürösztötte a bábát stb. Hiba, súlyos helytelenség tehát a már gyakran hallott kőrút, filér, kelemes, — ellem, ellemi, poggány, vesszély, azaz a rövid hangzók megnyújtása és a hosszú hangzók megrövidítése. 3. A tiszta, szép magyar beszédben minden szótag érvényesül, jól érthető, nem nyomjuk össze a szótagokat, ahogyan Kodály mondja; a magyar szótag keményebb szemecske, nem lehet úgy összenyomni, mint a német vagy angol szótagokat. A magyarban egyetlen szótagot sem szabad elnyelni, összerántani. Hiba tehát beszédünkben, ha a szó198-