Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos Józssf: A helyes és szép beszéd. (Retorikai és fonetikai alapvetés)

behatóbban foglalkoznak a hang megfelelő modulálását érintő kérdésekkel. E tekintetben hibának tudják: az éneklést, a monotoniát, a lassúságot vagy a gyorsaságot. Erre vonatkozó műszavaik: cantus: [»Sermo subsultat imparibus spatiis ac sonis], monotonia: [»orator nulla flexione utitur, chorda ad extremum decurrit«], vociferatio [vocis contentio immoderata«], languor [nihil variato sono«], praecipitantia [nimis celeritate], lentitudo [»guttatim loquuntur]«. A régi retorikák nem véletlenül érintettek sok, ma a fonetika ós a beszédtechnika lapjain található ismeretanyagot. A fonetika új tudomány, s kezdetben alig nyújtott a helyes és szép beszédre vonatkozó elméleti és gyakorlati normatív anyagot, a retorikák pedig elsősorban erre fektették a súlyt. Mai retorikai alapismereteinket már bővítik a fonetikai és beszédtechnikai szakkönyvek is [31]. A beszéd hangzásával kapcsolatos kérdésekre ezek a szakkönyvek ma már megadják a szükséges elméleti és gyakorlati válaszokat, útbaigazításokat. Ezért ebben a keretben csak a legszükségesebb tudnivalókat vázoljuk. Tanulságok a mai magyar beszédművelés és nevelés számára a) A szép beszéd és előadás hangzásbeli, fonetikai követelményeiről való ismeretünket, a beszédtechnikai tudnivalókat is bővítenünk kell, hogy ne csak »fülre«, ne csak »ösztönösen« igyekezzünk szépen beszélni, s beszédünk hangzásában is az igényességre törekedni, hanem a mesterségbeli jártasság és tudás biztonságával beszéljünk szépen és helyes kiejtéssel magyarul. b) Általában kevés beszédünk hangzásában a művészi igényesség. Sokan abban a hiedelemben élnek, hogy a szép magyar beszéd, a szépen szólás, a jó magyar ejtés csak egyéni adottság, s ha valakinek jó orgánuma, kellemes hanganyaga van, s ez még ügyes előadókészséggel is párosul (jó svádája van), akkor azt mondják róla, hogy mindazzal az adottsággal rendelkezik, ami szükséges a szépen szóláshoz, a szép magyar beszédhez. A dolog azonban nem ennyire egyszerű. Az bizonyos, hogy akinek a beszédhangja kellemes, meleg és színes, a szépen szólásnak könnyebben mestere is lehet. De a szép magyar beszéd nemcsak hanganyag, s nemcsak orgánum kérdése. c) Alaposan ismernünk kell a helyes magyar kiejtésnek, a magyar artikulációs bázisnak, a hangképzés jellemző alapjának, a jellemző hangképző szervi alapállásoknak jegyeit. Előfeltétel tehát: a világos, tiszta artikuláció, a helyes kiejtés technikájának alapos ismerete. d) A helyes kiejtés tágabb értelemben: a hangképzés, a hangerő, az időtartam, a hangsúly, a hangmagasság, a hanglejtés együttvéve. Sőt még ide vehetjük a szünetbeli időtartam s a tempó szerepét is. e) A beszéd fonetikai műveléséhez, ápolásához szükséges alapvető ismeretekre mindenkinek szüksége van. Ezek a következők: 1. Helyes légzési technika nélkül nincs helyes és szép magyar beszéd. Mikor helyes a légzés? Ha a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető legkisebb fáradsággal, a lehető legnagyobb levegőmennyiséget 197-