Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos Józssf: A helyes és szép beszéd. (Retorikai és fonetikai alapvetés)

Élőszóbeli megnyilatkozásunk, beszédünk és előadásunk sikere függ attól is, mennyiben példája a belső és tekintélyi érvek helyes arányú felhasználásának. Ha az ingadozást nem ismerő biztos következtetés és a helyes ítélet, az érvek meggyőző felsorakoztatása jellemzi beszédünket, a hatás nem maradhat el. Természetesen beszédünk hatni kíván az érzelmekre is. Cicero egyenesen azt állítja, hogy a patheticonban, vagyis a beszéd érzelemre ható elemeiben van a beszéd valódi sikerének a titka. Az tény, hogy a minden érzelmi momentumot kilúgozó beszéd-forma kevésbé alkalmas érzelmek, akaratok és indulatok befolyásolására. A teljesen szenvtelen, hideg, közönyös beszéd-forma — abból a hamis tételből kiindulva, hogy csak az értelmek befolyásolásával érhetünk célt —, újabban egyesek gyakorlatában nagyobb tért hódított. Ezt az utat éppen úgy ne kövessük, mint az érzelgősségbe, szópiperezésbe, álpáthoszba, színészi allűrökbe tévedt beszédmodort. Seneca helyesen állapítja meg, hogy a beszéd a lélek arca, s ha mesterségesen csinosított, beretvált és kendőzött, elárulja, hogy a lélek sem őszinte, hanem van valami csorbája. A helyes beszédet jellemzi a világos elrendezés, a mondanivaló megfelelő megszerkesztése. A beszédnek szerves egységet kell adnunk, s az erre való törekvés kihat a beszéd három főrészének: a Bevezetésnek, a Tárgyalásnak és a Befejezésnek elrendezésére is. A Bevezetés előkészítő része lévén a beszédnek, egyrészt figyelmet ébresztünk vele beszédünk tárgyát illetően, másrészt röviden jelezzük is beszédünk tárgyát. Hibás az a bevezetés, amelyik nagyon »messziről kezdi«, nem érdekes, szétfolyó, illetőleg terjengős, s nem képes a hallgatók figyelmét felkelteni magunk és tárgyunk iránt. Milyen menete legyen tehát a jó bevezetésnek? I. Nyerjük meg hallgatóink jóindulatát... II. A téma világos kitűzése következzék ... III. Jelöljük meg a tárgyalás menetét is. Cicero szerint a bevezetés célja: tegyük általa hallgatóinkat jóakarónkká, figyelmessé és tanulékonnyá. Beszédünk legfontosabb része: A Tárgyalás. Ebben a részben tényeket állapítunk rneg, állításainkat bizonyító érvekkel támogatjuk, az ellenkező nézeteket cáfoljuk. A régi retorikák a tárgyalás két részét külön elemezték. Külön beszéltek a narratio-ról (elbeszélés) és külön a probatio-ról (bizonyítás). A narratio-ban tényeket sorolunk fel. Röviden feltárjuk beszédünk fő mondanivalóját, s hallgatóinkat röviden tájékoztatjuk beszédünk tárgyával kapcsolatos fontosabb tényekről. A probatio a bizonyítás, az érvek felsorakoztatása, az ellenérvek és nézetek megcáfolása. Ebben a részben különösen vigyáznunk kell gondolataink logikus rendjére, meghatározásaink,- felosztásaink és következtetéseink világos elrendezésére. A régi retorikák különösen kiemelték azt a követelményt, hogy az érvek sorrendje legyen megfelelő: a leghatásosabb érv legyen az utolsó, mert így valóban állandóan »ereseit oratio

f A Befejezés, a peroratio is igen fontos része a beszédnek. Ne legyen hosszú és nehézkes! Ebben a részben kell a szónoki beszéd leghatásosabb eszközeit felhasználnunk. Quintilianus szerint: »Hie si 13* 195