Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos Józssf: A helyes és szép beszéd. (Retorikai és fonetikai alapvetés)

lés, kérdés, mellőzés, megelőzés, inversio, személyesítés, megszólítás

r célzás, körülírás, félbeszakítás, felkiáltás, túlzás, axióma, paradoxon) stb. »rendkívüli élénkséget, csínt és kellemet-« kölcsönöz az irálynak]. Homiletikák A magyar retorikai szakirodalomban a »világi«, a »politikai szónoklattanok« mellett elsősorban a különféle homiletikákban, egyházi szónoklattanokban találunk sok retorikai vonatkozást [15]. A homiletikák a modern szónoklattanok és a klasszikus retorikák ismeretanyagát egyaránt felhasználják. Szerzőik be is vallják, hogy a homiletika sok tekintetben nem más, mint »alkalmazott retorika« [16]. Felosztásuk, gondolatmenetük (elsősorban a klasszikus retorikák, oratoriák alapján) a következő: szólnak az egyházi beszéd anyagáról, a feltalálásról, az anyag osztályozásáról. a beszéd irályáról, nyelvezetéről, elmondásáról, s a beszédet követő, színező »külső, testi« vonatkozásokról: a gesztusról, a »testbeszédről«. A beszéd részeit is a régi retorikák alapján tárgyalják, s gyakran idézik Quintilianust, Cicerót is. A klasszikus retorikák szellemében fogalmazzák meg a beszéd részeiről vallott nézeteket. Pl. »A Bevezetés azon előkészítő beszéd rész, amelynek célja a tárgy ismertetése, érdek-gerjesztés, hangulatkeltés . ..» [17]. Általában a klasszikus meghatározásokat variálják magyarul: [Exordium est oratio animum auditoris idonee praeparans ad reliquam dictionem, quod eveniet, si eum benevolum (amicum), docilem (intelligentem) attentum confecerit« (vö. Quintilianus — Cicero)]. A homiletikák normatív jellegű megjegyzései különösen figyelemreméltók. így pl. hibás a bevezetés, ha általános, ha messziről kezdi, s csak átmenetek vagy ugrások által hozható kapcsolatba a voltaképpeni tárggyal, »ha hosszú, ha polemizál, ha öszszeesik a tárgyalás egyes részeivel s előlegesen elmondja azt, aminek a tárgyalásban van helye, ha egyoldalúan világítja meg a tárgyat«, vagyis ha »annyira rövid, hogy a hallgatónak nincs ideje gándolatait rendezni« [18], A Tárgyalás anyagára vonatkozólag a műszavak önmagukban is sokat mondanak. Mit tesz a beszélő, az orator beszéde ezen részében? Elmond, elbeszél, kijelent, ismertet, közöl, leír, megnevez> meghatároz, állít, tagad, elismer, cáfol, felsorol, idéz, kérdez, megokol

r körülír, vitat, részletez, bizonyít, eldönt, meggyőz, rábeszél, stb. Számunkra különösen értékesek azok a fejezetek, amelyekben az »előadás«, az »irály«, a »stílus« kellékeit, szabályait írják le. A sajátos egyházi szempontok (sajátos szókincs, kifejezéskészlet, biblicitás stb.) mellett fontos megjegyzéseket és elemzéseket találunk a magyar szónoki beszéd »modoráról«, az irály erényeiről és hibáiról is. Az irály »erényei« között számolják el a rövidséget, a velősséget, az egyszerűséget, a méltóságot, a szemléletességet és a kellemet. Hogy a beszéd tetszetős és vonzó is legyen, a beszéd »díszeit«, a tropusokat és a figurákat is alkalmaznunk kell De óvnak a velük való »vissza-éléstől« is, mert ha erőltetve keressük, célját tévesztjük, hiszen a tropusok és a figurák alkalmazása nem öncélú feladat, »nem a tropusok189-