Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos Józssf: A helyes és szép beszéd. (Retorikai és fonetikai alapvetés)

ségét«. A beszéd mestersége, művészete csak az ember birtoka — mondja Nagy Oktatástanában —, s ezért a retorika mint az ügyes, csiszolt és finom kifejezésre nevelő eszköz nagy szerepet kapott Comenius nyelvi nevelésében és pataki iskolájának tárgyai között is. Comenius gyakorlatában a retorikai ismeretek adása a tágabb értelemben vett nyelv-, illetőleg beszédnevelés céljait szolgálta, s az •atriális vagy retorikai osztály tanítója és tankönyve (Eruditionis Scholasticae Pars III. Atrium. Rerum et Linguarum Ornamenta exhibens, Patak 1652.) nemcsak arra kívánta megtanítani a tanulókat, hogy mi a szép a beszédben, s mi adja az ékes beszéd hathatósságát, melyek a követendő stílusnemek, hanem abból az elvből kiindulva, hogy a retorikai anyag oktatása is egyik fontos alkalma lévén általában a nyelvművelésnek, Comenius »az ész- és nyelvbeli« helyesség feltételeit, az »ékes nyelvnek és irálynak«, a helyes nyelvi megnyilatkozásnak formáit is oktatni kívánta. A Theatrum universitatis rerum (Világszínház) című munkájának előszavában is számon kéri nemzete tudósaitól: Tanította-e valaki közülök: hogyan kell helyesen beszélni és milyen a helyes gondolkodás útja. Comenius nyelvi nevelésének feladata az »ékesen szóló« és a helyesen gondolkodó ember kiművelése. Az atriális osztályban elmélyültebben oktatja »a beszédnek formáit«, »a nyájasan és ékesen-való szólásnak módját«, a beszéd helyes irályára vonatkozó tudnivalókat, »a beszéd változtatásának művészetét«. Tanítja a beszéd megszerkesztésének művészetét is. »Az elől-járó« (kezdő) részt bocsátja előre az oráló, s ezzel »önön magát bészínli«, azután »az okot, a dolgot hozza elő világosan« (2. rész), majd ezt erősíti, támogatja érvekkel, bőven megvilágítja példákkal, cáfolja az ellenvetéseket (3. rész), s végül »bérekesztéssel beszédét elvégzi«. Megtanítja azt is, mikor helyes és ékes a beszéd. Ha: »bene rebus adaequata, bene ordinata et bene articulata«. Legj'en gondja a szónoknak, az orálónak »a ki-mondásban való tselekedetre, kezének hányására«, azaz actióra és gestus-ra. A retorikai ismeretek helyes és nem formális közlésére adott jó példát Comenius Schola Ludus-é.

ban. A dialógusok előadatásával az is célja volt, hogy az if júság beszéde is fegyelmezettebb, csiszoltabb legyen. Az élőszó, a dialógus, az actio, a gestus helyes használatára oktatta a »játszó« diákokat, s így a Schola Ludus értékes eszköze volt a helyes és kifejező beszédre nevelésnek is. Comenius elő is írta, hogy a szereplő diák »taglejtését illően végezze, arcát, kezét, egész testét a körülmények szerint hajlítsa és változtassa«. Ügyeljen a »szavak legjobban való kimondására« is, kiejtése legyen »tiszta és tagolt«! [6], A régi iskolai retorikák elmélete és gyakorlata A régi iskolai retorikák, akár C. Bartholomus (Oratoria. . . Wittenbergae, 1624), akár R. Ramus (Rhetorica. . . in usum Scholarum, Erfurt, 1621), akár Piscator (Rudimenta Rhetoricae, Albae Juliae 1635, — Rudimenta Oratoriae ... 1645) tankönyvét vegyük is elő, igen sok nyelvhelyességi, normatív jellegű ismeretanyagot is magukban foglal184