Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Darvas Andor: A fizikatanszék tanárképző és továbbképző munkája

de gondolkodtató feladatot kellett a tanulóknak megoldalniok az órának ebben a részében is. A legfontosabbak ezek voltak: Miért szakad el az istráng, ha a ló hirtelen megrántja a kocsit? Miért üti meg a vállunkat az elsütött fegyver? A széles, vagy a keskeny korcsolya a jobb? Miért nem tudsz a vízben szaladni? Az óra itt is a nevelő értékelésével fejeződött be. A mindenkire vonatkozó házi feladat mellett egyesek egyéni feladatot is kaptak. Ezek a következők voltak: 1. A hang sebessége 333 m/perc. Egy villámlás után 7 mp múlva halljuk a dörgést. Milyen messze történt a villámlás? 2. Milyen magasra kötnéd a hintát, ha azt akarnád, hogy egy lengése 3 mp-ig tartson? 3. Egy kútba kavicsot ejtünk. A kavics eleresztése után 3 mp múlva halljuk a loccsanást. Milyen mélyen van a víz? 4. Egy lejtőn guruló csille az első mp-ben 2,5 m utat tesz meg. Mennyi idő alatt ér le a 10 m hosszú lejtőn? Az itt leírt fizikaóra végig élénk volt. A nagy aktivitás az eredményességet illetően is pozitív következtetésekhez juttat. A siker kiinduló pontjában a tanár tudása, képzettsége áll. Felismerte azt, hogy a szemléltetésnek nemcsak az új anyag tárgyalása során van helye, hanem ismétléskor is. Arra figyelmeztet ez az eljárás bennünket, hogy bizonyos esetekben szakítsunk azzal a gyakorlattal, hogy különböző segédeszközöknek csak az új anyag közlésekor van létjogosultságuk. Ismétléskor használjuk fel legalább azt az anyagot, amelyet az egyes órákon felhasználtunk. Ezen túl is juthatunk, amennyiben bizonyos ismétlő órára külön szemléltető anyagot hozunk össze. Az ismétlési mód ilyen megválasztása bizonyos újszerűséget biztosít, és ilymódon leküzdhetővé válik a munka sajátosságából következő sok nehézség nagy része. Ez ismét nemcsak a fizikaórákkal kapcsolatban tehető meg csupán. Bármely tárgy ismeretanyagának megszilárdítását segíthetik képek, rajzok, diapozitívek, idézetek, albumok. A tanár találékonyságán múlik, hogy mit készít, vagy mit készíttet el a tanulókkal. A leírt óra tanulsága az is, hogy nemcsak az új elrendezés biztosít újszerűséget, hanem az alkalmazott módszer is. Nem könnyű feladat az általános iskola irodalmi olvasókönyveinek egyes témáit (tárgyköreit) ismételni. Gyakori eset, hogy a tárgykörön belül több író alkotása szerepel és ezek mondanivalója, az irodalmi művekhez kapcsolódó irodalom-elméleti ismeretanyag sokrétű, ezért nehéz megtalálni az ismétlés alapvető szempontját (szemporítjait). Rendszerint több szempont köré csoportosítva lehetséges ismételni a téma anyagát. A következőkben egy ilyen ismétlő óra lefolyását ismertetem Magyar irodalom, általános iskola VI. osztály. A néppel tűzön-vízen át című téma anyagának ismétlése. A tanár az óra tárgyának megfogalmazása után az ismétlés főkérdését írta tel a táblára: Mit tanulhatunk »A néppel tűzön-vízen át« című fejezet irodalmi alkotásaiból? Ezután megbeszélte a tanulókkal, hogy milyen sorrendben a legcélszerűbb az ismétlés, összállították az ismétlés tervét: I. A művek mondanivalója. II. A levél felépítése. III. A lírai versek fajai. IV. A hexameter. A tervben meghatározott sorrend alapján megindult a munka a beszélgetés módszerével. A művek mondanivalóinak számbavétele előtt felsorolták a megismert műveket, ezek keletkezésének körülményeit, majd idézték ezek mondanilf>3