Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Juhász Lajos: Hallgatóink növényismeretének biztosítása

az 50-et, míg a zuzmók, mohák, harasztok száma megközelíti a 100-at. Az elsőévesek morfológiai gyakorlatain növényi részeket vizsgálnak, azonban a kérdéses növényt globálisan is szemléltetjük. Növényhatározási gyakorlatok alkalmával is több növényt megismernek. 6a) Előadóteremben elhelyezett élősarkok. Az előadóterem középső ablakmélyedésben egy általános iskolai minta-élősarkot, a másik kér ablakban két kisebb élősarkot létesítettünk. Ezekben az élősarkokban akvárium, cserepes növények, vágott virágok, hajtatott, gyökereztetett és csiráztatott növények vannak elheiyezve. A növények nevét, családját magyarul és latinul kis cédulákra írjuk és a növények elé helyezzük. Itt a növényeket változásukban, fejlődésükben szemlélhetik hallgatóink. — A minta-élősarokban tavasztól kezdve az általános iskolai típusnövényeket is kiállítjuk. Az élősarkokban nyernek elhelyezést baktérium-, alga-, gombaés egyéb tenyészeteink is. Beállított kísérleteinket is ide helyezzük. b) Az előadói asztalra dekorációs célból elhelyezett növények és virágok a díszítésen túlmenőleg tanulmányi célokat is szolgálnak, amennyiben mikroszkopikus gyakorlatok szünetében — hogy hallgatóink szeme időközben megpihenjen — a növényeket röviden ismertetjük. c) A herbáriumban sok különféle cserepes növényt tartunk. Ezeket nevekkel látjuk el, de időnkint be is mutatjuk hallgatóinknak. 7a) Törzsherbáriumok. Félévenkint 50, tehát a második év végén 200 szántott és meghatározott növényből álló herbáriumot kell benyújtani minden hallgatónak. A meghatározás hibahatára legfeljebb 1—2 % lehet. A növényeket általános méretű rajzlapra kell felerősíteni. A nagyobb családokat borítópapírban kell összefogni és a fejlődés sorrendjében elrendezni. A herbáriumi lapok adatai: család, magyar név, latin név, gyűjtési hely, idő, végül a gyűjtő neve. A herbáriumok külső borítását egységesítettük: sötétkék, kemény, címkével ellátott mappát kívánunk. b) Speciális gyűjteményeket mind az első-, mind a másodéves hallgatók kötelesek beadni. A speciális gyűjtemények lehetnek: rügy-, levél-, virág-, mag-, termés-, kéreg-, korong vagy egyéb, pl. gyomnövények, gyógynövények, élősködők stb. gyűjtemények. 8. Fejlődésmeneti vázlatrajzok. A növényeket nemcsak adott állapotban, azaz sztatikusan tanulmányozzuk, hanem mozgás, változás, fejlődés állapotában is, tehát dinamikusan. Nyomon követjük a növény életútját, egész fejlődését. Erre a célra felhasználjuk az előadó terem falaira felerősített 54 darab fejlődésmeneti vázlatrajzot. A rajzok az egyes típusnövényeket teljes fejlődési körben (ciklusban) mutatják be. Az egyes képek az illető növény egyedfejlődését (ontogéniáját), az egész képsor pedig az egész növényvilág törzs fejlődését (filogéniáját) szemlélteti dinamikusan. Az elmondottak alapján világos, hogy hallgatóink a többszöri látás-, hallás-, írás-, mondás, illetve megfigyelés alapján megjegyzik a növények neveit, megismerik azokat és tartósan megőrzik emlékezetükben. Nálunk tehát a növény ismertetést illetőleg érvényesül a régi 149