Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Juhász Lajos: Hallgatóink növényismeretének biztosítása

letet, hogy megállapítsa annak növényállományát. — A terepgyakorlatok általában négynaposak, ebből két nap állattani, két nap növénytani. A növénytani napokon végigjárjuk a tanulmányozandó területet. Feljegyezzük a látott virágtalan és virágos növényeket. így elérjük azt, hogy ismert terület ismert növényeit mutatjuk be hallgatóinknak. Az elsőévesekkel az előforduló növényeket főleg morfológiai szempontok szerint beszéljük meg, pl. tavaszi kankalin (Primula veris), levélrózsája, tőkocsánya van, virágzata egyszerű ernyő, termése tok. A keltike (Corydalis) földalatti szára gumó, magvait hangyák terjesztik (myrmecochor növény). Fehér fagyöngy (Viscum album) örökzöld, félélősködő. A fogasírnak (Dentaria-nak) sarjhagymái vannak és így tovább. A másodévesekkel elsősorban rendszertani szempontból tárgyaljuk a növényeket. Ezenkívül ismertetjük a növények társulási viszonyait, élettani sajátságaikat, környezettani (ökológiai) vonatkozásaikat, gazdasági jelentőségüket stb. Pl. a bükkfa (Fagus silvatica). Bükkfélék családja (Fagaceae). Hegységeinkben az északi lejtőkön összefüggő erdőket, bükkösöket (Fagetum) alkot, amelynek aszerint, hogy milyen a talaj kémhatása, több típusa ismert. Bemutatjuk az erdei madársóskás bükk erdőtípust (Fagetum oxalidosum-ot), amelynek savanyú, podszolos talaja van. Más helyen felhívjuk a figyelmet a szagos mügére (Asperula odorata-ra), megjegyezve, hogy kissé bázikus talajú bükkösök gyepszintjében uralkodik, állományt alkot (Asperula-facies). Elmondjuk még a bükkről, hogy csak kora tavasszal, lombfakadás előtt van aljnövényzete, később záródó lombja teljes árnyékot vet, ilyenkor leginkább csak gombák vegetálnak alatta. Fája jó bútornak, tüzelőnek, szerszámnak, talpfának, bányafának, vágásfordulója 80 év. Hétévenkint bőven terem. Termése 3 élű makk, olajtartalmú, megfásodó kupacsban érik. Egy másik példa: a közönséges acsalapu (Petasites hybridus). Fészkesek (Compositae) családjába tartozik. Kétlaki növény. Kora tavasszal virágzik, virágzata fészkes-fürt. Júniusban levelei óriásra nőnek. Patakmenti magaskórós társulásban (Altoherbosa) állományt (Petasitetum) alkot. — Természetesen csak a fontosabb növényeket beszéljük meg olyan részletesen, mint a bükköt. Egyes növényeknél az ismertető jegyeket, a megkülönböztető vonásokat különösen hangsúlyozzuk, pl. a gyertyán levele tojásdad, szimmetrikus, széle kétszeresen fűrészelt. A szil (Ulmus-) fajok levele hasonlít a gyertyánéhoz, de aszimmetrikus. A hallgatókat a növényismertetésben lupékkal és növényhatározókkal segítjük, ezeket induláskor osztjuk ki. A szabadszemmel nem látható vízi növények tanulmányozása céljából 4—5 db mikroszkópot viszünk magunkkal. A mikroszkópos vizsgálatokat a terepről való bevonulás után, a szálláskörlet megfelelő helyiségében végezzük. A hallgatók törzsherbáriumuk növényeinek javarészét a terepgyakorlatokon gyűjtik össze. A hallottakról, látottakról mindenki köteles részletes feljegyzést vezetni, az útvonalról vázlatrajzot készíteni. Hazatérés után a gyakorlati munkanaplóba az egészet le kell tisztázni. 10* 147