Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Chikán Zoltánné: A nyelvi elemzés stilisztikai vonatkozásai az általános iskola VIII. osztályában

Végül nézzük meg, hogyan vélekednek az iskolai nyelvi oktatásról íróink és költőink. És hogy senki se vádolhasson elfogultsággal. — hallgassunk meg egy prózaírót és egy költőt. Veres Péter azt mondja: »Az iskolai nyelvtantanításnak arra kellene törekednie, hogy ezt a fogalmazási munkát megkönnyítse. Ehhez a legegyenesebb út nem a nehézkes és sok vonatkozásban tisztázatlan nyelvtani törvények és szabályok erőszakolt bemagoltatása, — nem az elemi helyesírási és fogalmazási ismeretekre gondolok, mert azok nagyon is szükségesek, hanem a nyelvérzék fejlesztése és a magyar fogalomvilág megismertetése. Ehhez pedig a legigazibb segédeszköz a jó irodalom, a realista irodalom . .., mert ez a magyar társadalmat, a magyar történelmet, a magyar nép életét és gondolkozását és benne a magyar nép lelki szépségeit a leghívebben ábrázolja.« [33]. És mi Kosztolányi álláspontja? »A gyermeknek olvasnia kell. Nem sokat kell olvasnia. Jót kell olvasnia.« »Ne afféle irodalmi szajkók legyenek, akik betéve tudják, amit úgysem érdemes tudni, hogy egy költő melyik évben, hónapban és napon született, s ki volt az anyai és apai nagybátyja. Az iskolai irodalmi oktatás egyetlen feladata az, hogy olvasókat neveljen.« [34], Azt hiszem, ez a módszer, amit itt megmutattunk, hathatós segítséget fog nyújtani ehhez. JEGYZETEK [1] Zolnai Gyula: Négyesy László Stilisztikája és Szerkesztéstana. Nyr. 25 :71. [2] Babits Mihály: A nyelvész és az irodalom. Balassa-emlékkönyv, 8. 1. [2a] Bakos József: Nyelvtan és stílus. Anyanyelvünk. 2 :67. [3] Herczeg Gyula: Eötvös József körmondatai. Nyr. 77:165—179. [4] Grétsy László: Ady versmondatai. Irodalomtörténet. 1954. 319. [5] Szarvas Gábor: Petőfi »János vitézének« nyelve. Nyr. 1 :20—26. [6] Prohászka János: Petőfi költői nyelvének fősajátságai. Nyelvészeti Füzetek, 58. Bp. 1909. [7] Dénes Szilárd: Adatok Móricz Zsigmond írói nyelvének kialakulásához. Nyr. 77 : 172. [8] Bóka László: A hazaszeretet regénye. Csillag, 5 : 218. [9] Benkő László: Két Számadás. Nyr., 81 : 45—58. [10] Bajza József: Bajza József költői nyelvéről. Nyr. 37 :13—25. [11] Terestyéni Ferenc: A melléknév jelzői szerepének és stilisztikai értékének fejlődése a romanticizmus korában. Pais-emlékkönyv. Bp, 1956, 550. 113] Gombocz Zoltán: A jelenkori nyelvészet alapelvei. Nyr. 27 : 3. [14] Zolnai Béla: Nyelv és stílus. Bp. 1957. 8. [15] Uo. 10. [16] Germanista: Nyelvesztétika, nyelvművelés. Nyr. 44 : 182. [17] Nyelvtantanításunik helyzete és feladatai. 12. [18] Uo. 93. [19] Uo. 95. 120] Uo. 97. {21 i Terestyéni Ferenc: A jelentéstani elemzés szerepe a kifejezőkészség és a nyelvkultúra fejlesztésében. Anyanyelvünk, 2 : 78. {22] Kerékgyártó Imre: Nyelvtan és logika. Köznevelés. VIII : 54. {23] Bakos József: Nyelvtan és stílus. Anyanyelvünk. 2 :65—67. {24] Csillag. 1952 : 737. {25] Kosztolányi Dezső: Ábécé. Bp. 1957. 193. [26] Uo. 140. [27] Bóka László: A szép magyar vers. Bp. 1952. 3. 143