Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Chikán Zoltánné: A nyelvi elemzés stilisztikai vonatkozásai az általános iskola VIII. osztályában

»Eleinte csak írtam, és nem gondoltam arra, hogy »stílusom« van-e, és hogy az milyen, és miben különbözik a másokétól. — Ma már tudatosan úgy szeretnék írni, hogy mindenlki megértse, és úgy szeretnék írni, hogy mindenki gyönyör­ködjék benne.« [30]. Kosztolányi viszont így jellemzi a tartalom és forma összehango­lását: »Sár és virág, kavargó semmség, De hirtelen, mint villámi, hogyha lobban Két sor között — kinyíl nekünk az Ég.« (Vers.) Másutt meg ezt mondja: »így vitatkozik szakadatlanul a gondolat és a nyelv is. A gondolat rá akarja nyomni bélyegét a nyelvre, de az nem engedelmes viasz, ellenáll, erre a gondolat enged, kissé föladja jogát, vagy túlzott követelményét, s ebből az isteni egyezke­désből támad a remekmű, melyen sohase látszik, hogy voltaképpen kicsoda alku­dott meg. Nemcsak a költő idomítja a nyelvet, a nyelv is idomítja a költőt.« [31], Erről tesz hitet Tóth Árpád is: »Ö, légy hát engedelmes, szavak szeszélyes érce, A szív, a hű kohó, olvasszon hő folyammá. S nemes formákba öntve, szelíden hűlj olyanná, Minőt a gyarló mester édes ihlete érez!« (Szavak szobrásza, én.) Ha tehát egy-egy irodalmi alkotás teljes értékű elemzését el akar­juk végezni, mindezekre a szempontokra figyelemmel kell lennünk, hiszen »az író eszménye nem az, hogy keveset mondjon sok szóval, hanem az, hogy kevés szóval sokat, minél gazdagabb lelki tartalommal terheset« — mondja Zolnai [32]. Befejezésül még csak egy hihetőleg felmerülő kérdésre akarok vála­szolni: tudniillik arra, hogy ebben az esetben miért csak versek szere­peltek e cikk keretén belül. Azért, mert általában a verses munkáknál sokkal tömörebben érvényesül a nyelv erőteljes kifejező ereje, s az iskolai oktatásban a versek már terjedelmüknél fogva is alkalmasabbak az elmélyültebb vizsgálatra, mint a terjedelmesebb prózai művek. De mindjárt hozzáfűzöm azt is: ne gondoljuk, hogy prózai művek vizsgála­tánál sokkal nehezebb a feladatunk. Nem, hiszen a művészi prózai alko­tásban éppen úgy érvényesül a tartalom és forma egysége, mintha ver­ses a forma. Mindent egybevetve: általános iskoláinkban a nyelvtani elemzés már kielégítő, de nem kielégítő a nyelvtan és irodalom összekapcsolása. Ezen segíteni kell, mert csak úgy tudunk magas igényű olvasótábort fel­nevelni. Tanulóink még nem olvasnak tudatosan. így tehát szükséges, hogy megtanítsuk őket arra, hogy valóban észrevegyék az értéke^ a szépet az irodalmi alkotásban. A VIII. osztályban ez már egészen szé­les alapon folyhat. Mivel az idő kevés, így elég, ha egy-egy irodalmi alkotáson mutatunk meg minden nyelvi-stilisztikai vonatkozást. Gya­korlatilag itt azokra a prózai és verses olvasmányokra gondolok, ame­lyeknek megtárgyalására a tanterv két órát enged. 142

Next

/
Thumbnails
Contents