Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Chikán Zoltánné: A nyelvi elemzés stilisztikai vonatkozásai az általános iskola VIII. osztályában

»Eleinte csak írtam, és nem gondoltam arra, hogy »stílusom« van-e, és hogy az milyen, és miben különbözik a másokétól. — Ma már tudatosan úgy szeretnék írni, hogy mindenlki megértse, és úgy szeretnék írni, hogy mindenki gyönyörködjék benne.« [30]. Kosztolányi viszont így jellemzi a tartalom és forma összehangolását: »Sár és virág, kavargó semmség, De hirtelen, mint villámi, hogyha lobban Két sor között — kinyíl nekünk az Ég.« (Vers.) Másutt meg ezt mondja: »így vitatkozik szakadatlanul a gondolat és a nyelv is. A gondolat rá akarja nyomni bélyegét a nyelvre, de az nem engedelmes viasz, ellenáll, erre a gondolat enged, kissé föladja jogát, vagy túlzott követelményét, s ebből az isteni egyezkedésből támad a remekmű, melyen sohase látszik, hogy voltaképpen kicsoda alkudott meg. Nemcsak a költő idomítja a nyelvet, a nyelv is idomítja a költőt.« [31], Erről tesz hitet Tóth Árpád is: »Ö, légy hát engedelmes, szavak szeszélyes érce, A szív, a hű kohó, olvasszon hő folyammá. S nemes formákba öntve, szelíden hűlj olyanná, Minőt a gyarló mester édes ihlete érez!« (Szavak szobrásza, én.) Ha tehát egy-egy irodalmi alkotás teljes értékű elemzését el akarjuk végezni, mindezekre a szempontokra figyelemmel kell lennünk, hiszen »az író eszménye nem az, hogy keveset mondjon sok szóval, hanem az, hogy kevés szóval sokat, minél gazdagabb lelki tartalommal terheset« — mondja Zolnai [32]. Befejezésül még csak egy hihetőleg felmerülő kérdésre akarok válaszolni: tudniillik arra, hogy ebben az esetben miért csak versek szerepeltek e cikk keretén belül. Azért, mert általában a verses munkáknál sokkal tömörebben érvényesül a nyelv erőteljes kifejező ereje, s az iskolai oktatásban a versek már terjedelmüknél fogva is alkalmasabbak az elmélyültebb vizsgálatra, mint a terjedelmesebb prózai művek. De mindjárt hozzáfűzöm azt is: ne gondoljuk, hogy prózai művek vizsgálatánál sokkal nehezebb a feladatunk. Nem, hiszen a művészi prózai alkotásban éppen úgy érvényesül a tartalom és forma egysége, mintha verses a forma. Mindent egybevetve: általános iskoláinkban a nyelvtani elemzés már kielégítő, de nem kielégítő a nyelvtan és irodalom összekapcsolása. Ezen segíteni kell, mert csak úgy tudunk magas igényű olvasótábort felnevelni. Tanulóink még nem olvasnak tudatosan. így tehát szükséges, hogy megtanítsuk őket arra, hogy valóban észrevegyék az értéke^ a szépet az irodalmi alkotásban. A VIII. osztályban ez már egészen széles alapon folyhat. Mivel az idő kevés, így elég, ha egy-egy irodalmi alkotáson mutatunk meg minden nyelvi-stilisztikai vonatkozást. Gyakorlatilag itt azokra a prózai és verses olvasmányokra gondolok, amelyeknek megtárgyalására a tanterv két órát enged. 142