Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Chikán Zoltánné: A nyelvi elemzés stilisztikai vonatkozásai az általános iskola VIII. osztályában

előkészítve, hanem csak egy volt a sok mindennapi óra közül. Egyedül a megfigyelés szempontjait közöltük előzőleg az órát tartó kartársnővel. Vegyes típusú óra az egyik VIII. 3. osztályban. A tanulók az előző órán a Szózatról tanultak, megbeszélték a költemény keletkezési körülményeit, összeállították szerkezeti vázlatát. Ezután került sor a 2. órára. A következőkben ezt az órát elemzem. Az óra számonkéréssel kezdődött: írásbeli házi fogalmazását (A Szózat nem a nemzethalál képe) felolvasta egy tanuló. A dolgozatot megbeszélték, megbírálták. Ezután egy másik tanuló beszámolt arról, hogyan lelkesít Vörösmarty bátor helytállásra. A felelet értékelése után megkezdődött az óra második, s jelen esetben számunkra fontosabb része. Az órát tartó kartársnő néhány szóval megmagyarázta a tanulóknak, hogy miért van szükség arra, hogy még egy órát töltsenek ezzel az annyira ismert, sőt kívülről tudott verssel. Jól ismerjük, éppen ez az oka, hogy foglalkoznunk kell vele. Számunkra már megszokottá vált, s így azt hisszük, hogy ismerjük. Hogy ne legyen közömbös számunkra, hogy át tudjuk élni, hogy át tudjuk törni a megszokottság szürke burkát, alaposan meg kell beszélnünk. (Itt szép lett volna idézni Arany János közismert sorait: »0 értsd is a szót és könnyelmű szájon Merő szokássá szent imád ne váljon« — Rendületlenül.) Az óra tárgya lesz: a Szózat szerkezetének, stíluseszközeinek, verselésének, műfajának megbeszélése. I. Szerkezet. Mi a vers legfőbb mondanivalója? Hazádnak rendületlenül légy híve. Ez kiderül már a vers első két szakaszából. Az első szó: hazádnak. Ez már jelzi a témát, mint az egész vers leghangsúlyosabb szava. Az utolsó két szakasz mondanivalója megegyezik az első kettőével, csakhogy itt a nyomósítás kedvéért változtat a költő a szórenden. Még egyéb változtatást is találunk: az első versszakban bölcsőről és sírról beszél, ezek mint főnevek csak passzív fogalmak. A befejező részben mennyire kifejezőbb, erőteljesebb az ige. illetve igenév használata: éltetőd, takar. Az első és utolsó rész tehát megegyezik abban, hogy mindkettő a jóban-rosszban való hűség parancsát tartalmazza. Ez a lényegileg megegyező két rész fogja közre a múlt képeit, a jelen bizakodását és a jövő képeit. Szerkezete tehát zárt. (Felkerül a táblára: I. Szerkezete szigorúan zárt.) A következőkben történt a stíluseszközök megfigyelése: A Szózatból sok mondás lett szállóigévé. Említsünk ilyeneket! (Hazádnak rendületlenül légy híve! — A nagy világon e kívül nincsen számodra hely. — Megfogyva bár, de törve nem.) Sok szó van benne, amely éppen ezen a versen keresztül lett közhasználatú; pl. maga a rendületlenül; aztán a »százezrek«, »ezredév«. (Arany, Ady ezért hivatkozik sokszor Vörösmartyra.) Itt fel lehetett volna a figyelmet hívni arra, milyen nagy hatással lehet egyetlen költő az egész nemzet nyelvére. Most figyeljük meg azt a részt, ahol a költő a múlt emlékeit említi. Fokoz, és egyben tagol: szóismétléssel, ebben az esetben azonos mondatrész megismétlésével (itt). 138