Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Dr. Chikán Zoltánné: A nyelvi elemzés stilisztikai vonatkozásai az általános iskola VIII. osztályában

A következő versszak kiemelő szórendje fokozottan felhívja figyelmünket: ötszázan voltak, s még egy nyomósító szóval is kiemeli ezt: bizony. De egy sem félt közülük, egy sem lett megalkuvó: ezt egyetlen határozó fejezi ki: dalolva ment lángsírba. S a király hiába menekül haza. A kitűnően megválasztott hangutánzó szavak mutatják, hogy a harsonák harsogása sem tudja elnyomni az 500 vértanú énekét. Összefoglalva: a költő teljesen magával tudja ragadni olvasóját, s a művészi nyelvi eszközök mesteri felhasználásával eléri, hogy mi is úgy érzünk, ahogyan ő. Ezek a művészi nyelvi eszközök az adott esetben: 1. a hangok, a hangfestés alkalmazása (1.—2. bárd éneke), 2. hangutánzó, hangulatfestő szavak alkalmazása (fegyver csörög, haló hörög, harsogjon harsona), 3. a szavak jelentésének sokatmondó felhasználása (léptet—vágtat, pezsegve forr stb.), a szóösszetételek különlegessége (vértó, lángsír stb.), különleges jelzős szerkezetek (pártos honfivér, fehér galamb), rövid, felkiáltó mondatok használata és a párbeszédes forma, mint balladai sajátság. Hogy ne érhessen bennünket az a vád, hogy megvalósíthatatlan elméleti síkon mozgunk, gyakorlati órán próbáltuk ezt az elképzelést valóra váltani. Az óra anyagát előre megbeszéltük az órát tartó kartárssal. Vörösmarty Szép Ilonkájának tárgyalása volt soron. Mivel a vers elég terjedelmes, így két órán folyt a tárgyalása. Az 1. órán megbeszélték a műre vonatkozó általános tudnivalókat, és összeállították a szerkezeti vázlatot. Ilyen előkészítés után került sor a 2. órára. Ügy gondoltuk, hogy mivel ennél a költeménynél a költő elsősorban a reménytelenné váló szerelem megragadó rajzát adja (gondoljunk az elsőként elkészült két sorra!), nekünk is ezt kell érzékeltetnünk Vizsgálatunk tárgya tehát: Milyen művészi eszközökkel érzékelteti Vörösmarty Szép Ilonka érzéseit? (Ez. mint cél, felkerült a táblára is.) Az órát tartó kartárs néhány szóval bevezette a megbeszélést: Múlt alkalommal már foglalkoztunk Vörösmartynak egyik legkedvesebb versével, a Szép Ilonkával. Ma még közelebbről meg fogjuk ismerni. A vers tökéletes lélekrajz. Megmutatja, hogyan bontakozik ki Szép Ilonka szerelme, hogyan válik reménytelenné. Ilonka alig szólal meg. A költő is alig beszél róla. Mégis nyomon kísérhetjük lelkének minden rezdülését. Milyen eszközzel éri el ezt a költő? Az ő eszköze a nyelv, méghozzá művészi nyelv. A mai órán tehát meg fogjuk vizsgálni, milyen művészi eszközökkel érzékelteti Vörösmarty Szép Ilonka érzelmeit. Figyeljük meg az első részt! Mesés, gondtalan, játékos, vidám, könnyed hangulat árad belőle. Miért? Milyen esemény játszódik le előttünk? A lesen ülő vadász előtt megjelenik a pillangót kergető leányka. Játékos hangulatot áraszt tehát maga a játékos esemény: a könnyed, gondtalan lepkeűzés. De ezt a hangulatot árasztják a szavak is: tündér kedvtelés, tarka lepke, szép arany pillangó, könnyű s játszi a lány illanása. A költő olyan 135