Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Perényi János: Módszeres óravázlatok, útmutatások a jelentéstan tanításához

Miért használják mégis? Sokan szeretnek fenegyereknek látszani: ők meg is mondják, hogy csibészek. (Madarat tolláról... — ha a barátom csibész, magam is az vagyok!) Jól van ez így? — Mások meg szokatlan szók használatával akarják megmutatni, hogy ők mások, különbek a többinél. Ezek is srácnak mondják a barátjukat. De mondják azt is: haver. Mit jelent? Olyanféle, mint a jó barát, pajtás, cimbora, de nem az. Leginkább a sráchoz hasonlít: aki a komiszkodásban, durvaságban tart velünk, aztán otthagy, ha jobb haverja akad. Az efféle szók olyanoktól erednek, akiket nem szívesen vallanátok jó barátotoknak: a tolvajnyelv szavai ezek. A haver sem magyar szó. Miből látjátok? (hangrend). Sajnos, nemcsak ez a kettő van belőlük. Ne használjátok! 3. Mi minden van egy-egy szóban! A jelentés, a vele kapcsolatos érzelem, kellemes vagy kellemetlen hangulat. A hangulatfestő szók hangsora pedig szinte lerajzolja, lefesti azt a hangulatot, amit a tárgy, a dolog, a jelenség keltene benünk. Az összefoglaláshoz tartozzék még hozzá egy kis beszélgetés arról, milyen nagyszerű alkotása az embernek a beszéd. Milyen érdekes, hogy látszólag nem is gondolunk beszéd közben mindezekre, mégis a legmegfelelőbb szó szinte magától akad a nyelvünkre. A versek, regények, elbeszélések azonban mást mutatnak. Mit? Hogy a költők, írók nem véletlenül, hanem tudatosan válogatják össze a megfelelő szókat, hogy bennünk is ugyanazt az érzelmet, hangulatot keltsék, ami az íráskor bennük élt. 4. A házi feladat hangulatfestő szók gyűjtése az olvasókönyvből (mondatokban); a család nyelvéből s esetleg az argó szavaiból egypár kiválasztása, jellemzése: miért nem jók, nem magyarok ezek, melyik magyar szót mondjuk inkább helyettük. JEGYZETEK [1] Erről részletesebben 1. A jelentéstan tanítása. Anyanyelvünk az iskolában. 1955—56. 101. [2] Magyar nyelvtan. Az ált iskolák V. osztályának nyelvtankönyve (Kerékgyártó Imre és Szemere Gyula). Tankönyvkiadó, Bp. 1957. [3] Rajzos megoldás — hasonló anyagon — az Egri Ped. Főisk. Évkönyve III. kötet 288. lapján. A nap rajza helyébe a síp rajzát tegyük. [4] Rajzát 1. 3. jegyzet. [5] Uo. AJÁNLOTT IRODALOM Dr. Bakos József: „Magyar Szótár", mint a magyar nyelvi nevelés eszköze. Prot. Tanügyi Szemle, 1944. 106—110. Balassa László: Keres. Anyanyelvünk az iskolában. 1953—54. 173—74. Derne László—Köves Béla (szerk.): Magyar nyelvhelyesség. Kossuth. Bp. 1957. Kerékgyártó Imre: Szótári munka a magyar nyelv tanításában. Köznevelés. 1951. 284—85. Kerékgyártó—Lengyel: A fogalmazás tanítása. Szoc. Nev. Ktára. 95. sz. Szende Aladár: A nyelvtanítás módszertana. Ped. főisk. jegyzet. Bp. 1954. Temesi—Rónai—Vargha: Anyanyelvünk. Művelt Nép. Bp. 1955. Tompa József: Magyair nyelvismeret. Bp. 1948.- f

j 124