Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Perényi János: Módszeres óravázlatok, útmutatások a jelentéstan tanításához

mű szók. Bennük felfedezzük az egyezést: mindegyik a földrajzban tanult fogalom, mind hasonló, mert a felszín kidomborodó, kiemelkedő része, Jelentésük mégsem azonos, mert az emelkedés magassága és terjedelme különbözik. Ábrázolásuk módját beszéljük meg a tanulókkal: Érdemes volt-e azonos jelentésű szók ábrázolásakor kétszer lerajzolni Magyarországot? — Nyilván nem, mert egy rajz alá mindkét nevet odaírhattuk volna. Emezek ábrázolásához már nem elég egy rajz. mert a különbség mértékét is ábrázolni kell. De csak mértékben mutatkozó különbségen kívül az egyezésre is utaljon a rajz: a körök részben fedjék egymást — (1. a táblai vázlatban). A különbségre mutat a körök fokozódó nagysága is. Sem az előbbi, sem az utóbbi esetben nem szabad körzővel rajzolgatni a táblán. A kör csupán a szó hangalakját és értelmét foglalja egységbe. Némi gyakorlással mindenki meg tudja ezt egyetlen lendületes vonallal rajzolni. Szükséges rokonértelmű igéket is vizsgálni. Ilyen szócsoport lehet pl. a megy — siet — kocog — fut — rohan. A hangalak vizsgálatát ekkor már végezhetjük egyszerre: mindnek más a hangsora, — de a jelentést részletesen, egyenként állapítsuk meg, hiszen jelentéstant tanítunk. Az értelmezés során mutattasuk is be a cselekvéseket, ha a jelentés pontos tisztázásához szükséges. Vetessük észre, hogy valamennyi a járás (helyváltoztatás) különböző változata, különbségük a sebességben, az ugyanannyi idő alatt megtett útban mutatkozik meg. A begyakorlásban a legszemléltetőbb ér, csermely, patak, fou/ó, folyam összeállítása kerülhet először sorra. Jelentésükben közös: »folyóvíz« —, a különbségük: a szélesség, hosszúság, a vízmennyiség fokozati (nagyság) különbsége. Vegyük sorra a kort jelentő megnevezéseket: meglett ember, idős, koros, éltes, öreg, agg, vén; mennyiségeket jelentőket: nagyszámú, számos, sok, rengeteg, tengernyi. A gyakorlás módja vagy a fokozatosság szerinti rendezés, vagy egy szóhoz a szócsalád összegyűjtése lehet. Idejében végzett megfigyelésekkel és gyűjtéssel már jókor meg kell ismerkednünk a helyi tájnyelv szóanyagával, hogy ezeknek megfelelő köznyelvi szókat a gyerekekkel megismertethessük. A gyűjtés során megismerjük a rokonértelmű szók hangulati velejáróját is, ez pedig lehetővé teszi, hogy a helyes használatukról beszélgethessünk a gyakorló órán. Házi feladatként is rendező és gyűjtő feladatot ajánlatos adni. Ne legyen azonban ez sem sablonos, hanem a helyben szokásos használatot is tisztáztassuk legalább élőszóban, mert az írásban bemutatás nagyon megterhelő lenne. * A gyakorló órán arra kell törekednünk, hogy a szerzett ismeret minél változatosabb, sokoldalúbb megfigyelésére, felhasználásának közvetlen gyakorlására adjunk módot, s biztosítsuk a tanulók állandó tevékenységét. A jelentéstan sajátosságainak megfelelően a szókincs bővítése és a helyes szóhasználat bemutatása a fő feladat. S ha nem is 8* 115