Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1958. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 4)

I. Tanulmányok a nevelés és az oktatás kérdéseiről - Perényi János: Módszeres óravázlatok, útmutatások a jelentéstan tanításához

Szemléltető anyagnak alkalmas szövegeket találunk az V. o. olvasókönyvben: kutya — eb: a 9.,'107., ön — maga: 9., 72., kikelet — tavasz: 85., 89., 180., hon — haza: 105., 135., atya — apa: 12., 13., bitófa — akasztófa: a 10. lapon. Ezeken kívül ajánlatos 'még a kukorica — tengeri — málé; a bab — paszuly megbeszélésével a tájnyelvi vonatkozásokat is érinteni, s az év — esztendő szópárt is megbeszélni. A megfigyeltetés mozzanatában ne érjük be azzal, hogy »globálisan« megállapítjuk az egy párba tartozók jelentésének azonosságát, hanem 1. hasonlítsuk össze pl. a haza — hon hangsort, állapítsuk meg a különbséget a két szó terjedelmében (a hangok, betűk száma) és hangzásában ; 2. vizsgáljuk külön-külön a hozzájuk tartozó jelentést. (»Az ország, amelyben a nép él, az egyén él, az otthona, amelyhez minden érzelme fűzi; a mi hazánk.« — Balassa: A magyar nyelv szótára. Bp. 1940. 302. 1.) Mutassuk meg a térképen a mi hazánkat, állapítsuk meg a hivatalos nevét: Magyarország. Mutassuk be valamely törvény vagy rendelet szövegében az államformát is magában foglaló elnevezését: Magyar Népköztársaság. 3. Ábrázoljuk a megállapított tényeket: húzzunk két vízszíntes vonalat, írjuk egyik alá: haza, másik alá: hon. Ha vannak ügyes rajzolóink, azokkal, — ha nincsenek, magunk rajzoljuk föléjük kis méretben sematikusan Magyarország térképszerű ábrázolását. Jegyezzük fel melléjük megállapításainkat, majd vonjuk el a »szabályt«: ua. jelentés — különböző hangsor — egymással felcserélhetők: azonos jelentésű szók [6], (Az elrendezést 1. a táblai vázlatban.) 4. Újságban keressünk cikket, amelyben az országnév és a haza szó váltakozva fordul elő (üdvözlő táviratokban legtöbbször van), s állapítsuk meg: felcserélhetők. Ezt is jegyezzük fel a táblai vázlatba [7]. (A haza főnév a haza határozószó főnévesülése, a XV. sz. első felében a Jókai kódexben fordul elő. — A hon főnév a honin határozószó főnevesülése — vö. haza hat. és fn. —; a már elavult szót a nvelvújitók élesztették fel. — Bárczi: Magyar Szófejtő Szótár. Bp. 1941.) A kikelet és a tavasz, a kutya és az eb szópárokat ehhez hasonlóan vizsgáljuk, de már csak szóban, a táblára csak maguk a szópárok kerüljenek, rövid utalással az azonos jelentésre. A tulajdonképpeni rokonértelmű szók vizsgálatát a tankönyv példáin is végezhetjük. A halom — domb — hegy sorozat elé legkisebbként odatehetjük a buckát is. Ezeknek is előbb a hangalakját hasonlítsuk össze, különbségük megállapítására. (Hangalak — hangkép — hangsor is azonos jelentésű szók.) A jelentésüket egyenként határozzuk meg, lehetőleg mindig a közvetlen szemlélet alapján és a földrajzban tanult meghatározások segítségével. Amikor már pl. a vakondtúrástól a Mátráig nagyságuknak megfelelő sorrendbe raktuk az elnevezéseket, akkor harmadik mozzanatként állapítsuk meg, hogy ez mind a föld felszínének emelkedése — tehát jelentésük egymással rokon: rokonértel114