Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Adatok a magyar kémia történetéhez. (A másfél évszázados „Magyar Chémia")

nyelv ázsiai eredetű, ezért az ázsiai eredetű szavak a nyelv elleni vétek nélkül megférnek nyelvünkben, míg az európaiak mindig idegenek maradnak, ezért azoknak kicserélése nyelvünk tisztasága érdekében feltétlenül szükséges. „Az egész munkámban — írja — meghagytam az Arabs szókat, sőt minden Á' siai szókat is. Mert én a Magyar nyelv tisz­taságán tsafc a' nyira igyekeztem, hogy ha lehet, Európai szó ne elegyed­jék közé, más Á'siai nyelvekből való pedig lehet benne; mert az 'eredeti Magyar szókon kivel különben is sok vagyon a' közte." Ezért nem szíve­sen tűrt meg egyetlen német szavat sem, még olyanokat sem, amelyek pedig már a magyar szóhasználatba általánosan átmentek. Ilyen például az antimon már említett neve: piskóltz, Minthogy ez Kováts szerint a német Spiesglanz szó torzításával keletkezett, maga alkotott helyette új nevet: „dárdafény". 2. A régi magyar kifejezéseket általában gondosan megőrizte. A Hazai Tudósításokban megjelent ismertetés helyesen emeli ki Kováts­nak azt az érdemét, hogy: „Óva tette lépését, 's a' helyett, bogy idegen 's vad szókat hozott volna be, felkereste a' nyelvnek minden rejtekeit, 's inkább az elavúlt vagy homályos szókat hozta életre 's világosságra, melly által szelédebb, 's gyökeresebb értelmeikhez szoktat a' világosság­nak nagy könnyebbítésiére." Különösen a kémiai eszközök névalkotá­sában használta fel a különböző táj nyelvekben szerzett széleskörű isme­reteit. (Pl. phiala = szélke). Nem ismerte el a nyelvújítás helyességét a magyar szavak meg­csonkítására vonatkozóan. „A magyar szavakat tisztán a' szokási, ősi magyar nyelvből minden tekergetés és csafargatás nélkül szedtem." Aránylag nem nagy a száma azoknak a szavaknak, amelyek egészen újaknák tekinthetők. Kováts nem volt (híve a minden áron való újításnak. Az új abban van, hogy az ismert magyar szavakat új fogalomra alkal­mazta, Néhány ilyen új szava: Elemek: Kémiai eszközök: Kémiai eljárások stb.: víztárgy (hidrogén) savanyító (oxigén) maszlag (arzén) dárdafény (antimon) sóssavany (klór) szélke (phiala) botska (cadus) görbetök (retorta) téhely (theca) légely (butellia) elegyítés (szintézis) elválasztás (analízis) remek (experimentum) kiihúzadék (extractum) pedzőszer (reagens) Érdekesek az elvont fogalmak megnevezései is: chémiai atyafiság (affinitás), paránygó (molekula) stb. A kémia elnevezéséül általában megtartotta a keleti eredetűnek tartott „chémia" elnevezést. Kováts etimológiája szerint a „Chémia teszen szemfényt". Erre az etimológiára utal a Magyar Chémia címlap­ján látható szem is. A kémia magyar nevét már hosszabban kellett indo­kolnia: ,,a' szemfénnyel a' titkot szokták ábrázolni; aminthogy Chemia arabsúl-is titkolódzást teszen, És így utoljára a' sül-ki, hogy ez a' szó: Chemia, titkot teszen . . . Mivel pedig nevetséges lett vólna már ma ezt 487

Next

/
Thumbnails
Contents