Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Lukács Dezső: Állatökológiai és állatföldrajzi vizsgálatok a Hidegkúti-völgy és a Peskő-völgy (a Bükk-hegység DNy-i része) vizeiben

Meg kell jegyeznem, hogy a kocsiútnak a csermelybe való belépési helyénél találtam egy ugyanazon tegzes fajhoz tartozó álcát is, mint amilyent a Hidegkúti érnek a Gyetra-forrásig terjedő szakaszán találtam. Ez is teljesen szétszórtan, illetve szigetszerűen fordult elő, mert egy-egy kő alján 2—3 példány is volt belőle, másutt alig néhány cm-re ettől a helytől, vagy távolabb is egyetlen egy egyed sem volt található. Összeragasztott kövecskékből a nagyobb kövek alján van a védőburka vagy tegeze, odatapasztva a kőhöz. Az álca tegezét nem viszi magával, abban csak rejtőzködik. 6. A Hidegkúti-forrás. A forrás ovális teknőjének hossza 76 cm, szélessége 39 cm, mélysége 13—15 cm. Vize igen lassan szivárog, sebessége méréseim szerint 1,429 cm/sec. Schréter idevonatkozó geológiai térképének adatai alapján a víz a középső triász alsó ladini emeletéhez tartozó sötétszürke agyagpala és homokkő rétegek közül bukkan a felszínre. Hőmérsékletét 1956. VIII. 7-én 9 C°-nak találtam. Ennek a forrásnak is kavicsos a teknő je és kőzettörmelékes, vize viszont lassan szivárgó, tehát ugyancsak jellegzetesen átmeneti típust képvisel a helokrén és limnokrén források között. A forrás teknőjének pere közelében a rövid kifolyóban Crenobia alpina Dana és Gammarus f. fossarum C. L. Koch fajokat találtam. Mind a forrás, mind kifolyója, mind pedig a Hid.egkúti-csevmelynek a forrás betorkolása közelében levő szakasza erősen beárnyékolt. 7. A Hidegkúti csermelynek a Hidegkúti forrástól a Varróházig terjedő szakasza. A forrástól lej ebb a torkolat felé a mederben a környezeti viszonyok hasonlók: a meder kőzettörmelékes, köves, durva homokos. A kövek alga és más növénybevonat nélküliek. Egyik gyűjtési helyen a víz mélysége 1—5 cm, sebessége 30 cm/sec. Hőmérséklete 11 C°. Itt csak Gammarus f. fossarum C. L. Koch példányokat találtam. Tovább haladva, a meder egyik lentikus helyén Cyrinus nanator L. és Gerris lacustris L. egyedeit gyűjtöttem. A Peskői-csermely betorkolása után kb 200 m-nyire a víz sebessége 20 cm/sec, mélysége 2—3,5 cm. A meder köves, szélessége 60 cm. A négyzetes gyűjtés eredménye a következő: VI. sz. táblázat. Gr. Eu. G. Ec. Cl. He. Si. Hl. Cr. Ell. G. Ec. Cl. He. Si. Hl. 0 3 2 1 0 0 0 1 0 0 5 0 5 0 0 0 0 4 10 3 2 1 4 0 0 0 0 7 3 6 0 0 I. 0 0 9 3 0 2 0 0 III. 0 3 9 0 1 2 0 3 0 5 0 2 fi 3 0 0 0 4 15 2 0 1 0 0 0 2 5 0 0 1 0 0 0 3 6 0 8 5 0 2 0 3 3 5 2 0 0 0 0 7 0 3 0 2 0 0 0 0 1 0 1 3 0 0 0 3 0 i0 5 0 0 0 II. 0 5 17 2 0 1 0 0 IV. 0 0 22 0 3 5 0 2 0 3 9 0 2 2 0 0 0 4 9 3 0 1 0 0 0 2 3 6 7 2 0 0 0 0 3 2 7 0 5 0 436