Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Lukács Dezső: Állatökológiai és állatföldrajzi vizsgálatok a Hidegkúti-völgy és a Peskő-völgy (a Bükk-hegység DNy-i része) vizeiben

L. Koch. Mindkét faj, akárcsak a Sároslápai-érben, a lehullott bükkavar levelei között szivárgó csekély vízben, főként a levelek alján található meglehetős nagy példányszámban. Jellemző fajok még itt egy apró tegzes álca és két, közelebbről még meg nem határozott csigafaj. 5. A Gyetra-forrás és a Hidegkúti csermelynek a forrástól a Peskői ér torkolatáig terjedő szakasza. A Hidegkúti csermelynek medre közvetlenül a Gyetra-forrás kifolyásának betorkolása előtt palás, köves. A víz sebessége itt 66 cm/sec. Hőfoka 11 C°. ugyanekkor — 1956. VIII. 11-én, — a levegő hőmérséklete 20 C°. Egy nagyobb kő alján a próbagyűjtési helyen 20 db Euplanaria gonocephala Dug. példány fordult elő egészen apró, a oetéből nemrégen kikelt példányoktól a nagyméretű jól fejlett egyedekig mindenféle nagyságban és korban, 16 db pete is volt itt. Találtam itt Ecdyonurus sp. álcákat is. A Gyetra-forrás élére állított középső triászhoz tartozó ladini sötétszürke agyagpalarétegek között szivárog a felszínre. Nagyjából ovális kátyúja 52 cm hosszú, 36 cm széles és 7,5—8 cm mély. A kátyú feneke durva homokkal borított, nem iszapos. Vize igen lassan szivárog, sebessége 0,61 cm/sec. Ugyancsak jellegzetesen átmeneti típus a helokrén és limnokrén források között. Hőmérséklete 1956. VIII. 11-én 14 óra 20 perckor 9 C° volt, ugyanekkor a levegő 20 C°. Kifolyója 7—12 cm széles, 0,5—2 cm mély, palás medrű. A forrás tengerszíntfeletti magassága 490 m. A forrásban a következő fajokat gyűjtöttem: Gammarus f. fossarum C. L. Koch, még meg nem határozott atka, Gordius aquaticus L.? Ez utóbbi itt homokos alzaton él, ami megegyezik a Steinmann által említett ténnyel (1915, p. 41.). A kifolyóban talált fajok: Crenobia alpina Dana, Gammarus f. fossarum C. L. Koch, Helmis? álca, még nem determinált tegzes álca. A csermelyben továbbhaladva, a torkolat felé a meder sok helyen palás, a kátyús részek feneke iszapos, másutt ismét köves, durva homokos a meder. Előforduló fajok az Euplanaria gonocephala Duq., a Gammarus f. fossarum C. L. Koch, az Ecdyonurus spec, álcája, a Clo'éon sp. álcája, a Helmis?, továbbá az előbbiekben említett teqezes álca. Két egyed éppen úgy helyezkedett el a levélen, hogy szájuk előtt a levél szövete ki volt rágva, csak a keményebb erezet volt épségben. Valószínűleg ezzel táplálkoztak. A forrásban előforduló, még nem determinált atka-fajt itt is megtaláltam egy példányban. Közvetlenül a Csereslápához vezető kocsiút előtt a csermely e^vik lentikus helyén próbagyűjtést végeztem. A víz sebessége itt rendkívül lassú, 1956. VIII. 11-én 4,75 cm/sec-nak találtam, 1956. VIII. 26-án pedig 3,30 cm/sec-nak, ismételt mérések középértéke gyanánt. A víz hőfoka az előbbi napon 13 óra 25 perckor 18 C°, ugyanekkor a levegőé 22 C°, az utóbbi napon 11 óra 30 perckor a víz 14 C°, a levegőé pedig 23 C°. Egy, a próbagyűjtés folyamán kiemelt kő alján kb 40—50 cm

2 felületen 6 db Euplaruiria gonocephala Dug., 8 db Gamarus f. fossarum C. L. Koch, 1 db még nem determinált tegzes volt. A víz felületi hártyá28 433