Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Harsányi Zoltán: Péterfy Jenő a képzőművészetről

művészeti akadémia, a keserves élet és az önképzés, mindig és mindig előállítja a maga nyakas tanítványait.« Harmadik tárlati beszámolója egy müncheni nagy kiállításról szól. 3000 kép kapott helyet az »Üvegpalota« szépen berendezett termeiben. Németek, spanyolok, olaszok, franciák. És magyarok is. A budapesti tárlatok legjobb képei jutottak el Münchenbe. Sikere van a magyar osztálynak — mondja a beszámoló. Űj, eddig még be nem mutatott képet azonban csak kettőt talál közöttük. Benczúrnak »egy erőteljesen festett képét«: »Elhagyatva« és az izmos tehetségű Baditznak: »Kísértését«: egy ülő szép lány, kinek a kígyó szép asszony képében csábító ajánlatot súg fülébe. Igen jól hat a festmény meleg színezése .. . V. Egy ilyen rövid cikk keretében nem mutathattunk mást, mint néhány mozaikkockát Péterfy Jenő művészetszemléletéből, mert bármilyen keveset írt is a képzőművészetről, gazdag szelleme, mély művészi élménye, hatalmas tudása itt is termékenyítő és gondolatot ébresztő. Végezetül foglaljuk össze néhány pontban, mit is követelt a képzőművészektől. 1. Hamis eszközökkel, külsőleges ügyeskedéssel elért hatáskeltés helyett a téma elmélyedt feldolgozását, plasztikus, egyszerű eszközökkel való kifejezését. 2. A tendencia magából az ábrázolt eseményből, helyzetből, vagy jelenetből domborodjék ki, a nézőben a kép hatására tudatosuljon a mondanivaló és ne valamilyen külső körülmény kényszerítse rá, hogy a képből — bármilyen legyen is az művészileg — kiolvassa a tendenciát. 3. A groteszk, a természetellenes megnvilvánulásai végeredményben művészetellenesek, mert a való élettől eltávolítanak. 4. A művész egyéni magatartásában sem szereti a különcködést, egyénieskedést. Igazi művésszé csak az válhat, aki erejének minden megfeszítésével tanul, tanul és tanul, hogy minél mélyebben behatolhasson az élet és a művészet rejtelmeibe. Mert csak így juthat el a nagysághoz, azaz az élet teljességének a művészet teljességében való kifejezéséhez. PÉTERFY JENŐ KÉPZŐMŰVÉSZETI CIKKEI fl] Ruskin: Velence kövei. [2] Lermolieff: Le opere dei maestri italieni c. könyvéről. T31 Cherbuliez: Művészet és természet. {Budapesti Szemle 88. k. 142—144.) [4] Conze: Über den Ursprung deir bildenden Kunst. (Budapesti Szemle 92. k. 546—550. o.) [5] A művészeti oktatásról. [6] A démon fegyverei. Zichy Mihály legújabb festménye. [7] Még egyszer Zidhy Mihály képéről. [8] Munkácsy Mihály új festménye: Milton. [9] Tárlat-beszámolók az Egyetértésben. (1879. dec. 16., 1882. dec. 4. és 8, 1883. júl. 25.) 74