Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A szép magyar beszéd. (A magyar beszédművelés és beszédnevelés fejlődéstörténete)

30. Az eddigi fejtegetések képet adtak arról, milyen fejlődési fokon áll a magyar beszédkultúra, illetőleg a magyar beszédpedagógia. A legfeltűnőbb, hogy a magyar szakirodalom nem dicsekedhetik egy összefoglaló jellegű beszédpedagógiai, beszédművelési kézikönyvvel, illetőleg a magyar beszédtechnika kérdéseit tudományosan feldolgozó alaposabb elméleti munkával. A legfontosabb feladat tehát a magyar beszédtudomány alaposabb fejlesztése és az iskolai nyelvi nevelői-oktatói munkában a szép magyar beszéd és előadás nagyobb tiszteletének megteremtése. Ne legyen többé érvénye ennek a szamosháti szólásnak: beszédnek minden megjár. Tudatosítanunk kell, hogy a szépen szólás, a kellemesen hangzó, dallamos nyelv alkalmasabb a nyelvi szerep teljesítésére, mint a színtelen, fakó, kenetlen, rozsdás hangokba belevesző, ízetlen beszéd [158]. Legyen beszédünk tartalmában és megformálásában egyaránt a nyelvi igényesség példája. Sokan ma még a szépen szólást amolyan 1' art pour 1' art megnyilatkozási formának tartják. Tudatosítanunk kell: a szép magyar beszéddel való élés az a lehetőség, hogy az élő szóban is erőre kapjon a szépnek sokféle lehetősége. Az iskolai nyelvművelő munkában különösen azt kell tudatosítanunk, hogy a magyar beszéd ápolása is nyelvművelés. A beszédápolás elsősorban törődik a nyelv füllel felfogható sajátosságaival, a nyelv akusztikai, zenei elemeivel, a nyelv hangzó oldalával. Ugyanakkor azonban azt is tudnunk kell, hogy a beszéd tartalma, nyelvi megfogalmazása, kompozíciója, grammatikai helyessége, rendje, szabatossága, a mondanivalóhoz simuló irálya is elsőrendű követelmény. Nem véletlen, hogy a régi retorikák, s a beszéd művészetével foglalkozó szakkönyvek nagy gondot fordítottak a beszéd tartalmi és stílusbeli kérdéseire is. Hegedűs Lajos helyesen állapítja meg, hogy »a jelentés igen fontos szerepet játszik a beszéd hangzati oldalának kialakításában« [159]. Stilisztikai, retorikai alapismeretek nélkül helyes irányú és eredményes iskolai beszédpedagógiát sem lehet teremteni. Feltétlenül szükség van retorikai, stilisztikai ismeretek nyújtására! Nem lehet szép az a magyar beszéd, amiben nincsenek nyelvi finomságok, amin nem érződik a nyelvben is megnyilvánuló művészi szép felhasználására való törekvés, ami nem igényes megfogalmazásában, ami tele van stílushibákkal. Nem lehet szép az a szépen hangzó beszéd, amelyik nyomorék gondolatok tárháza, amelyben a mondatszerkesztés pongyola, s a szavak szinte csak úszkálnak a laza szövésű mondatszerkezetekben. Nem lehet szép a papírosízű, a lompos, a sablonos beszéd, stb., stb. A helyes és szép magyar beszédre nevelés a régi retorikák gyakorlatának megfelelően a taglejtés, az arcjáték, a gesztus kérdéseit is kell, hogy érintse. Mindezekről e tanulmány második felében lesz szó. Az iskolai beszédnevelés fejlettebb foka feltétlenül törődik a művészi előadás fontosabb kérdéseinek tudatosításával is. Már Simonyi panaszkodott [160], hogy az iskola pedagógusai »keveset foglalkoznak a művészi beszéd technikájával....« Az iskolai beszédművelésnek ui. azt is tudatosítani kell, hogy nem58