Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

I. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: A szép magyar beszéd. (A magyar beszédművelés és beszédnevelés fejlődéstörténete)

hogy a hanglejtés típusait a közlés határozott szándékával kapcsolja össze. 21 különböző hanglejtésformát állapított meg. Kutatását tovább folytatja. 27. A magyar hanglejtés rendszerszerzésére vállalkozott Molnár Imre »A magyar hanglejtés rendszere« (Bp. 1954.) című művében. Figyelemre méltó új módszere: a hanglejtésformák rendszerét »három szótagnak három különböző magasságra lehetséges fekvési kombinációiból vezeti le«. [156]. Vizsgálatának elvi alapja: azt kell vizsgálni: mi a dallam mondanivalója, tehát hányféle hanglejtés típus lehetséges és mit fejeznek ki. Az első főcsoport: a befejezett közlések dallama. A második főcsoport: a kérdő dallam. A harmadik: a befejezetlen közlések dallama. Negyedik csoport: az idegen dallam. Ötödik: a relatíve* súlytalan szólamok dallama. Igen fontos megállapítása, hogy nem az ereszkedő vagy emelkedő menetirány, hanem a hangközök nagyságának sorrendje dönti el a mondat közlés vagy kérdés jellegét«. A közlés dallamának elején van a nagyobb hangköz, a kérdésnek a végén. A beszéddallam lényegében szó-, illetve szólamdallam, mivel a szótárszerűen ejtett szó is egy neme a közlésnek és szólamnak számít. Az egyszerű mondat is idevág, minthogy egyetlen szólamot alkot. A többszólamú, összetett mondat dallama ezek kombinációiból alakul. Külön mondatdallam tehát nincs. Nagyon fontos Molnár azon megállapítása is, hogy »az élő beszéd akusztikai folyamatát . . . legfeltűnőbben az artikuláció mellett a hangsúly és a dallam teszi magyarrá vagy idegenné, széppé vagy csúnyává. Ha ezek törvényszerűségeit pontosabban ismerjük, egyrészt felállíthatjuk a szép magyar ejtés kódexét, másrészt vértezettebben léphetünk fel a magyar kiejtés ijesztő romlásával szemben«. Ezért a magyar beszédtudománynak és a beszédnevelésnek legfontosabb jövőbeli feladata éppen a nyelv dallamával kapcsolatos kérdések behatóbb vizsgálata. A vizsgálatnak azonban jobban tekintettel kell lennie a nyelv közlő szerepére; a dallamvizsgálatok is a nyelvi formákból induljanak ki, s a hanglejtés típusait a közlés határozott szándékával kapcsolják össze. 28. A magyar beszédművelés ügyét szolgálják az egyetemi és a főiskolai nyelvi előadások, gyakorlatok mind nagyobb méretű beszédpedagógiai törekvései. Már Tompa József »Magyar nyelvismeret« (Bp. 1948.) című, s a főiskolások számára írt könyvében igen sok vonatkozást találunk az élő beszéd tényezőinek vizsgálatához is, különösen »A hangsúly és a hanglejtés« című fejezetében. A beszédpedagógia gyakorlati munkáját is elősegíti a magyar kiejtés hibáira rámutató fejezete. Nem véletlenül jegyzi meg Tompa, hogy »a magyar kiejtés hibáira aránylag későn lettünk figyelmesek«. A hangtannal kapcsolatos nyelvhelyességi megfigyelései is figyelemre méltók. A főiskolai hangtani tanítást alapos logopédiai ismeretekkel egészítjük ki. Így a főiskolai hangtani jegyzet a beszéd technikájára vonatkozó fejezete újabban a beszédhibák ismertetését és a hibák javításának módjait is leíró résszel bővült. így az általános iskolák pedagógusai megfelelő alapismeretekkel felvértezve kerülnek ki a gya56