Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Futó József: Eger szélviszonyai

Dr. FUTÓ JÓZSEF főiskolai adjunktus: EGER SZÉLVISZONYAI Az ábrákat rajzolta: Kiss István tanársegéd A szél eredete mindig légnyomáskülönbségre vezethető vissza. A nagykiterjedésű légnyomási képződmények okozta légáramlásokat a földfelszín anyaga és a domborzat helyileg befolyásolja, sőt ezek a hatások akkor is idézhetnek elő helyi szeleket, ha nagyméretekben iégnycmás'különbség nem ds áll fenn. A szél irányát és sebességét az országos méretekben fennálló légnyomáskülönbség szabja meg. A helyi viszonyok ezeket hol pozitív, hol negatív irányban módosíthatják. Más kérdés azután az anticiklonális és helyi szelek együtteséből adódó szélirány és sebesség megfigyelése és mérése. Éppen ennek az éghajlati elemnek a pontos megfigyelése és mérése rendkívül nehéz a műszer felállításától és a megfigyelő személyétől függően. Mindenki előtt világos, hogy más adatot fog mutatni a város belterületén felállított. vagy a nyílt terepen lévő állomás szélzászlója. A szél lökéses természetéből következik, hogy a terminusokban leolvasott adatok nem adják a teljes valóságot. Egerben a szél irányát és sebességét regisztráló műszer nincs és nem is volt. így csupán a napi háromszori megfigyelésekre vagyunk utalva. Még komplikáltabb a helyzet a szélcsend elbírálásánál és ez az évek folyamán nem történt egységesen. Az 1901—1902— és 1903. években a Meteorológiai Intézet évkönyve szerint egyszer sem volt szélcsend Egerben. (Ez egyáltalán nem valószínű). Ugyanakkor 1937-ben 407 megfigyelési alkalommal jelentettek szélcsendet. (Ez a másik véglet). Honnan származtak s származnak ezek a nagy kilengések, amelyek a laikusnak is azonnal szembetűnnek? Onnan, hogy a század fordulója körül olyan megfigyelő működött, aki arra az álláspontra helyezkedett, hogy abszolút szélcsend nincs vagy csak nagyon ritka esetben fordul elő. A 30-as években levő megfigyelők pedig minden olyan esetet szélcsendnek jelentettek, amikor a műszer nyomólapjának kibillenése nem érte el az egyes fokozatot. Az elmondottakból következik, hogy a hőmérséklethez és a csapadékhoz hasonló pontos összehasonlítást a szélnél nem tudunk tenni. Eger állomás esetében 55 évre visszamenőleg csak a szélirányok vannak meg. Azok is hézagosan, mert 6 év szélirány adatai részben háborús (1918—19, 1944—45), részben egyéb okok miatt (1949—1950) hiányoznak. 5 23