Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: Eger természeti földrajzi környezete

vagy kerti műveléssel találkozunk. Helyenként, ahol az erdőirtás a megengedett határon túlment, megindult a talaj felárkolása, pusztulása. Jól látni ennek eredményét a Felnémettől nyugatra fekvő domboldalakon és másutt. Megjavításuk, gyümölccsel vagy erdővel való beültetésük halaszthatatlan feladat. A környezet vízrajza Vízhálózatunknak csupán legfőbb egyéni vonásait szeretnénk kiemelni. Az egri és a kácsi hőforrásokban nemcsak vadózus, hanem értékes juvenilis vizek is fakadnak, rádium-tartalommal. Az országos hírű egri melegfürdő népgazdasági terveinkben szép fejlődés elé nézhet. Az egri melegvíz természetes forrásokban és egy 60 méteres fúrt ártézi kútban tör a felszínre. Az ártézi ikiút vízmennyisége — értesüléseink szerint — a felszín felett 0,50 m magasságban 220 l/sec, még 10 m magasságiban is 80 l/sec. Nyomása kb. 7 atm. Ez a nagy nyomás egyben az utánpótlás bőségét jelzi, és elhárítja azt a veszélyt, amely új kutak fúrásával esetleg a régiek jelentősebb vízcsökkenésére vezetne. Az egri melegvíz gyógyhatása közismert, ezt valamenynyi orvosi vélemény elismerd. Rádiumemanáció ja egészen rendkívüli mértékű: a feltörő gázokban és levegőben 20—40 cm magasságban 2,68 Email., a vízben 92 2, a vegyelemzési szakvélemények alapján. A Bükk karsztvizei állandó jellegű forrásokban bújnak elő és a felszíni vízfolyásokra kiegyenlítő hatást gyakorolnak. Az Eger patakban egy-egy bükki eső, vagy a hóolvadás hirtelen duzzadást okoz, a patak áradása azonban rövid ideig tart. Vízjárása az áradások közötti időszakban tartósan egyenletes, száraz időben sem apad le túlságosan. Az Eger patak Balaton község felett ered. Vízrendszere rövidebb mellékpatakokból tevődik össze. Mellékágai tevékeny részt vettek a Bükk nyugati szárnyának feltagolásában. Fiatalos erejűek, epirogenetikus vagy antecedens áttörési völgyeket vágtak és a jégkorszaki klímaingadozások alatt (párhuzamosan régebbi kéregmozgásokkal) teraszokat véstek ki. Az Eger patak gazdasági jelentősége elsősorban az, hogy a Budapest— Miskolc fő vasútvonalat összeköti az iparos Sajó völggyel. Szó lehet a városkörnyéki halgazdaságok továbbfejlesztéséről, vele kapcsolatban újak létesítéséről, valamint az öntözött kertgazdaságok szaporításáról. IRODALOM Vadász Elemér: Magyarország földtana. Akadémiai Kiiadó, 1953. Láng Sándor: Természeti földrajzi tanulmányok az Északmagyarországi középhegységiben. Földrajzi Közieményék, 1953. 1—2. sz. Noszky Jenő: A Mátra-hegység geomorfológiai térképe. Schréter Zoltán: Az egercsehi—ózdi és a sajóvölgyi miocén barnaszénterület földtani térképe. Schréter Zoltán: Adatok a Sajómedence és a Bükk D-i oldalának geológiai viszonyaihoz. (Jelentés az 1921., 1922. és 1923. évi országos földtani felvételekről.) Schréter Zoltán: A karsztvízről. Különlenyomat a Hidrológiai Közlöny „Budapesti kötet" c. 1940. évi XX. kötetéből. Budapest, 1941. Kreybig Lajos—©erényi DénesHank Olivér—iSümeghy József: Az Északi-dombvidék tájai. Agrokémiai Kutató Intézet kiadása, Budapest. 5£2