Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Adatok a magyar kémia történetéhez. (A másfél évszázados „Magyar Chémia")

IRODALOM [1] Kováts Mihály: Szükségben való és segedelem tábla a' vízibe fult, megfagyott és holtan születni látszott kisdedekre inézve. Pest, 1798. [2] Kováts Mihály: Szükségben való és segedelem tábla a' veszett kutya harapásról, a mérgekről, a falatnak gégében való megakadásáról, gőz miatt való megfulásról 's a' t. Pest, 1798. [3] Huf eland, Christof Wilh.: Az emberi élet meghosszabbításának mestersége. Magyarra fordíttatott, a' nehezebb helyeken meg-világosíttatott, alkalmatosság szerént a' Magyar Hazára szabadott, néhol pedig megbővíttetett Kováts Mihály orvos doktor által. Pest, 1798[4] — „ —• Második kiadás. Pest, 1799. [5] Struve Kerestely Ágoston: A' gyenge élet meg-hosszabbításának és a' gyógyíthatatlan nyavalyák húzásának a' mestersége. Fordította Kováts Mihály. Pest, 1802. [6] Kováts Mihály: Ohémia vagy természettitka. Gren Fridrik Albert Korlát Doktor szerint. Buda, 1807. [7] Kováts Mihály: Állati mágnesesség mérőserpenyüje. 1818. [8] Kováts Miihály: A' hirtelen halál veszedelmeiben való segedelem. Rozsnyó, 1820—21. (Németül: Pest, 1820. Szerbül: Buda, 1822. Szlovákul: Lőcse, 1822.) [9] Kováts Mihály: Értekezés a' himlő kiirtásáról. Pest, 1822. [10] Kováts Mihály: Rövid oktatás mit kell és mit nem kell cselekedni a' Falusi Bábának a' Természeti Szüléskor. Pest, 1822. [11] Kováts, Michael: Lexicon mineralogicum enneaglottum. Pest, 1822. [12] Hufeland Kristóf Vilrnány: Makrobiotika vagy az ember életét meghosszabbító Mesterség. Fordítá Kováts Mihály. III. magyar kiadás. Buda, 1825. [13] Kováts Miihály: Medicina forensis vagy orvosi törvénytudomány. Pest, 1828. [14] Kováts Mihály: Magyar Patika az az Magyar- és Erdélyországban termő patikai állatok, növevények és ásványok, orvosi hasznaikkal egyetemben. Pest, 1835. [15] Kováts Mihály: Antiorganon az az orgonarosta. Pest, 1830. [16] Kováts Mihály: Háromnyelvű természethon titoktan orvostudomány műszótára. Buda, 1845. [17] Kováts Miihály: Magyar helynév fejtő. Kézirat. 1841. [18] „ • „ Magyar Vezeték és Keresztnév tár. Kézirat. 1842. [19] „ „ Magyar és 'keleti szóiknak összehasonlítások. Kézirat. 1842. [20] „ „ Ritkább magyar szavaik tára. Kézirat. 1842. [21] „ „ Magyar szavalkat fejtő tár. Kézirat. 1842. [22] „ „ Három nyelvű szótár. Kézirat. É. n. [23] „ „ Hat nyelvű kalauz a' Három nyelvű Orvosi Műszótárhoz. (Kézirat.) A kéziratok a sárospataki egyházkerületi közgyűjt. könyvtárban találhatók. [24] Lajstrom a' tekint. Kovács Mihály pesti orvos Ur könyvtárának, mellyet a' s. pataki könyvtárának ajándékozott 1850. (Kézirat, Sárospatak.) [25] Gren, Friedrich Albert Carl: Systematisches Handbuch der gesamimten Chemie. Halle, 1787—<90. [26] Gren, Friedrich Altert Carl: Grundriss der Chemie. Halle, 1796—97. [27] „ „ „ „ Grundriss der Naturlehre. Halle, 1788. [28] „ „ „ „ Grundriss der Naturlehre. 4. kiadás. Halle, 1801. [29] Kazinczy Ferenc: Levelezése. Szerk. Váczy János, Budapest. 1893—97. [30] Hpzai Tudósítások. 1808. április 9. 231. o. [31] Hazai 's Külföldi Tudósítások. 1823. I. félesztendő. 201. o. [32] Vajda Péter: A' természeti tudományok tanításáról 's a' vegytan állapotjárólPoroszhonban, (Liebig Justus után.) Tudománytár. 1840, Villi. Iköt. [33] Pesti Napló. 1851. július 15. (Bódogíh János tudósítása.) [34] Szily Kálmán: Magyar természettudósok száz évvel ezelőtt. Természettudományi Közlöny, 1888. 493