Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Adatok a magyar kémia történetéhez. (A másfél évszázados „Magyar Chémia")

ziumi oktatás új szellemű latin tankönyveié az érdem, hogy előkészítették az új kémia magyar megszólaltatásának lehetőségét. Nyulas már határozottan kijelenti, hogy szükség van egy teljes magyar kémiára, de a nem szakemberek részéről is felmerült egyre inkább annak akarata, hogy a magyar nemzet birtokába vehesse a legújabb természettudományi ágazat teljes egészét. Amikor a Magyar Chemia megjelent, ért el a magyar nemzet arra az érettségi fokra, hogy befogadhasson egy kémiai könyvet, s ugyanakkorra tisztázódtak a kémia elméleti alapjai is olyan mértékben, hogy a nagyközönség elé léphettek. Hogy a Magyar Chémia megjelenése történelmi szükségesség következménye, azt a Kováts könyve után igen 'hamarosan megjelent többi könyv, elsősorban Varga Márton könyve, majd később Pethe kémiája bizonyítja. A magyar Chémia megjelenését tehát a nemzeti érzés megerősödése tette szükségessé. Ezt Kováts Mihály könyvének elején hoszszabban fejtegeti is. Azt írja, hogy be akarta bizonyítani, hogy ,,a' magyarnak mind a' nyelve, mind az esze alkalmatos a' ra, hogy a' tudományokat magyarul tsepegtesse kedves magzatjainak az elméjekbe". Elsősorban tehát azt kellett bebizonyítania, hogy a maqyar nyelv alkalmas bármilyen tudomány szabatos kifejezésére, hogy nincs igazuk azoknak, akik azt mondják, hogy ,,a' magyar nyelv nem is nyelv; vagy ha nyelv-is, de azt még ... a' nyira nem tudjuk, hogy azon a' tudományokat írhassuk, taníthassuk". A Magyar Chémia annyiban is inkább alkalmas volt bebizonyítani, hogy nyelvünk alkalmas a tudományokra, „mert ha igaz, hogy magyarul írhatni Chémiát, a' kor igaz leszen az-is, hogy magyarul minden tudományt írhatni, tudva lévén, hogy a Chémia a' legújabb, és a' legnehezebb tudomány". A maqyar nemzet alkalmasságát a tudományok befogadására a nyugatiak ugyancsak vitatták. Kováts Mihály könyvének negyedik „darabjának" különös ajánlása éppen ezt a téveszmét kívánta megcáfolni: „Nagyságos Ráday Gedeon grófnak . . . mint Tős gyökeres magyarnak, azonban mégis a' Chémiát, Mineralógiát, Metallurgiát nagy szorgalommal . . . kitanulta Bányász Űrnak . . .; egyszer' smind pedig az Idegeneknek e' béli vádjokat megtzáfoló Férjfinalk . . ." Minthogy pedig nyelvünk alkalmas a tudomány kifejezésére, nemzetünk pedig annak befogadására, Kováts azért írta könyvét meg, „hogy a' Természeti Tudományok és a' mesterségek nálunk-is már valahára lábra kaphassanak". Kováts Mihály és a magyar kémiai műnyelv kialakulása A Magyar Chémiát időben megelőző természethistóriák, ásványtani, fizikai tankönyvek a kémia áltál nyújtott új fogalmakra általában új szavakat nem alkottak. Szerepük azonban a magyar kémiai műnyelv alapjainak lerakásában mégsem lebecsülendő. Összegyűjtötték a népnyelvből a legfontosabb anyagok nevét és a szavak értelmét tisztázták. Egyes bányász-elnevezéseket ugyancsak ezek a könyvek tettek általánosan használttá. Minthogy azonban ezek a természethistóriák úgy 485