Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Adatok a magyar kémia történetéhez. (A másfél évszázados „Magyar Chémia")

Az Alföld mocsarainak egészségtelen voltára igen sokszor felhívja a figyelmet. ,,Az egész világon betstelen ez a szép föld veszedelmes voltáról . . ." ,,. . . ez az egész (különben termékenységére nézve Kanahán, gyönyörűségére nézve pedig Paraditsom) Tartomány teli van mindenféle álló. rothadt vizekkel és rothadt tavakkal" [5]. Mint jó orvos, felismerte a napfény gyógyító erejét. „Közönségesen abba nagyon és mindenütt hibáznak, a' mi parasztyaink, hogy igen kis ablakokat tsinálnak a' házaikon, sőt a' Nógrádi tót parasztok minden ablak nélkül vannak és azért is ollyan színűek, mint a Szomólnoki bányászok." [3]. Részletesen foglalkozott a hazai táplálkozással. Könyvet is akart írni róla, egyrészt összegyűjteni a népszokásokat, egyben azonban az egészséges táplálkozás szabályait elmondani. „Nállunk az asztalok igen gazdagok — írja —, 24 tál meleg és ugyan annyi hideg ételeket, a' poszpásztokkal együtt a' legnagyobb asztalokra, a' legkisebbekre pedig 8 tál étket a' vendégségben fel-rakni közönséges . . . Ezek mind hibák. A' sok étel tsak a' szokástól van, nem a' természettől." * * * összefoglalva e fejezetben elmondottakat, bizonyítva láthatjuk, hogy Kováts Mihály szilárd természettudományi alapon állva, nem engedte magát sem a tudományos színezetű, sem pedig a köznép által terjesztett babonák, helytelen szokások által eltéríttetni. Egyúttal mindent megtett, elsősorban írásaival, hogy másokat is a helyes, tudományosan megalapozott útra visszatérítsen. A Magyar Chémia hatása Rendkívül nagy nehézségek árán készítette el Kováts Mihály az első magyar kémiát. A semmiből kellett megalkotnia a magyar kémiai szaknyelvet s meg kellett birkóznia a kémia hatalmas anyagmennyiségével. Ez a hatalmas munka nem érte el méltó hatását. Nem terjedt el, pár év alatt pedig teljesen feledésbe ment az általa alkotott műnyelv. Nem sokan voltak, akik a kémiai ismeretüket Kováts- művéből merítették volna. Részletesebben meg kell tehát vizsgálnunk, melyek voltak azok az okok, amelyek miatt a Magyar Chémia célját nem érhette el. 1. Kováts Mihály maga is észrevette, hogy könyvét kevesen keresik, a megjelent nem sok példányból még évekkel később is sok eladatlan maradt. Ö maga a terjesztés szervezetlenségét okolja műve nem kielégítő terjedésével. Szemere Pál Kazinczyhoz 1810-ben írott levelében (29. 1886. levél) ezt írja: „Panaszkodott D. Kovács Űr a' könyvárosok ellen, kik csak az ollyan könyveket árulják gonddal, melyeket önmagok adnak ki; ellenben a' rájok bízottakat feküdni hagyják!" A terjesztésben csak Kováts személyes ismerősei és az akkor még elég kisszámú tisztelői vettek részt. Volt iskolájába, Patakra sok könyv került. Későbbi műveinek végén mindig hirdette könyvét Kováts, de egyre kisebb sikerrel. 31 481