Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1957. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 3)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Adatok a magyar kémia történetéhez. (A másfél évszázados „Magyar Chémia")

érveit felsorakoztathatta volna. Lefordított egyet tehát a német nyelven tömegesen burjánzó könyvek közül, s annak megállapításait tette vita tárgyává, meghagyva egyben a lehetőségét ahhoz, hogy az olvasó a vitában maga is szabadon dönthessen. A Mérőserpenyű megjelenése bizonyos mértékben visszaszorította a mesmerizmus terjedését, de bizony elfogultság diktálta Kováts tollára azt a megállapítást, hogy „a' Mérőserpenyű a' Mesmerséget el is hallgattatta". Már a könyvet követő években is egyre élénkebbé vált ennek a módszernek alkalmazása, a negyvenes években pedig fénykorát élte ez a sarlaltánság. [40. 95. o. j. A tan védői erősen 'támadták Kováts Mihályt. D. G. a Tudományos Gyűjtemény 1820-i kötetében adott könyvismertetésében azt veti Kováts szemére, hogy háládatlanság megtámadni a német tudósokat, hiszen ,,az ott virágzó Tudományoknak köszönheti . . . M. Ország 's Erdély minden Culturáját" [91]. E tan másik, magát meg nem nevező védője a Tud. Gyűjt. 1822-i kötetében hosszan védi Mesmer tanítását. Tudományosságára jellemző e tanulmány egy részlete: ,,A' kis Gyermekeket, ha valaki erősen megnézi, ezen gyenge tsirák az által nyughatatlanságba jőnek, betegeik lésznek, azt mondják, hogy meg Igézték őket (mert ez nem tsak Mese, és Babonaság) hát ezen actus nem tsupa szemmel való Magnetizálás-é? . . . mi által gyógyulnak meg ezek leghamarább? az által, ha vizet vetnek nékiek, és azt itatják, 's azzal lotsolják, megmossák; Hát ez, és ennek módja nem tsupa víz Magnetizálás-é? hiszen éppen így magnetizáltatik a' víz is a' pohárban, tsak babonaság nélkül." [84]. Ha Kováts bátor fellépése nem is mért tehát döntő csapást erre a hiedelemre, a babona visszaszorításában történelmi jelentősége letagadhatatlan. 2. Homeopátia. A XIX. század elején kezdett elterjedni Hahnemann (1755—1843) gyógymódja, a homeopátia, magyarul hasonszenvi gyógymód, Kováts kifejezése szerint a „hasonló-nyavalyásság". Tanítását Hahnemann 1810-ben adta közre Organon der rationellen Heilkunde címmel. Hazánkban 1819-ben helytartótanácsi rendelet kísérelte meg a gyógymód megállítását, de sikertelenül. A magyar irodalomban több rövidebb cikket találunk, amelyek igyekeztek felvenni a harcot a homeopátia túlzásai ellen, így 1829-ben Szuhány Márton is [85], Schedel (Toldy) Ferenc Hufeland megállapításait fordította magyarra, hogy a nagy tekintélyű orvos szavainak közzéadásával szorítsa a tudományos alapra az orvoslás félrecsúszott módszerét. A homeopátia részletesebb bírálatára elsőnek ismét Kováts Mihály vállalkozott. Már az említett cikkeket megelőzően, 1826-ban elkészítette az Organont bíráló Antiorganont, vagy Orgonarostát [15], de nem adatta ki, mert remélte, „hogy az én kedves Hazámban majd csak magában is elcsendesedik ez az orvosi tévelygés". Mikor azonban az 478